Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

KÖZÉPPONTBAN - Gombosi Beatrix: Höveji kendők másodszerepben

Höveji kendők másodszerepben A höveji kendők funkcióváltása A virtuóz pókozással hímzett és lyuksorral cakkosan szegett höveji patyolat bölcsőtakaró kendő rögtön magához vonzza a látogató tekintetét a Skanzen bogyoszlói szobájának enteriőrjében. Az anyag finomsága és dekoratív hímzése hozzájárul a bemutatott jeles alkalom fényének emeléséhez. A gyermekágyas anya 'Boldogasszony ágyában' fekszik, fehér lyukhímzéses rúdra valóval elfüggönyözve, mellette ring a bölcső, fehér csecsemőkelengyével ékesítve. Avégre az ünnepélyesség, hogy épp a paszitával érkező komaasszonyokat fogadják, a gyermek születését követő napokban. Ha közelebbről megnézzük a bölcsőtakaró kendőt, hamar felismerjük, hogy eredeti rendeltetése vállkendő vagy fejkendő lehetett. Gyakran ugyanazt a höveji kendőt használták fejre és vállra is. A közel négyzet formájúra szabott kendőnek csak két szomszédos szélét hímezték ki, a főmotívumot pedig sarokra szerkesztették. A bogyoszlói kendő a höveji váll- és fejkendőkkel méretükben és hímzés-stílusában is megegyezik. A 19. század második felében kialakult, és a 20. századi népi iparművészetben is virágzó höveji hímzés megnevezés a varróasszonyok származására utal. Mint viseletkiegészítő mégsem ebben a századfordulón 600 lelkes kis faluban dívott, hanem a tőle 5 km-re fekvő városban, Kapuváron, a Rábaköz központjában rendelték meg, és hordták a fiatal menyecskék. A hímzésfajta egyediségét az úgynevezett pókozás adja, melynek lényege, hogy lyukat vágnak az anyagon, tűvel körbevarrják, és csipkeszerűen vékony fehér cérnával mintát formálva beszövik a lyukat. Várayné Bíró Ibolya muzeológus 1981-ben gyűjBogyoszlói bölcsőtakaró kendő tötte Bogyoszlón a vállken(GOMBOSI Beatrix felvétele)