Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)
EZ TÖRTÉNT - Kemecsi Lajos: Erdélyi épületegyüttes a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
növekedésére. Megfogalmazta a tervezett programmal kapcsolatos kérdéseket is, melyekre elsősorban az erdélyi kutatóktól várt választ. A tanácskozás programjának összeállításakor az intézmény munkatársai a korábbi tájegységépítések tapasztalataira alapozva kívánták tájékoztatni az erdélyi szakembereket terveikről, hangsúlyozva, hogy nem előzmény nélküli az erdélyi kutatás a múzeumban, hiszen több évtizedes kutatásokra építve körvonalazódik a koncepció. Ennek megfelelően a következő előadó, Balassa M. Iván ismertette a tervezett „Erdély tájegység" tudományos tervvázlatának kereteit, és példákon mutatta be azt az elméleti megalapozottságú rendszert, melynek kitöltésével lehetséges a kiválasztása a megfelelő épületeknek. A koncepciónak arra is ki kell térnie, hogy egy-egy kisebb vagy nagyobb tájon belül a történetileg meghatározott társadalmi- életmódbeli- és építészeti ismérvek egyaránt megjelenjenek. Törekedni kell arra, hogy egy egységen belül a különböző társadalmi rétegek, életformák éppen úgy szerepeljenek, mint az épületek fejlődésének és variálódásának különböző szakaszai. Az általa vázolt koncepció kiindulásként közel 20 néprajzi tájat és etnikai csoportot sorolt fel, melyek közül a kutatások folyamán kell kiválasztani a megjeleníthető 12-15 egységet. Következő előadóként a tanácskozás szervezője, a múzeumban az erdélyi kutatás összefogásával megbízott Vass Erika röviden ismertette a Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményeiben, adattáraiban már rendelkezésre álló anyagokat. Felhívta a figyelmet az egyetemi hallgatók által korábban is folytatott nyári terepmunkák és gyűjtőtáborok jelentőségére, miként az interdiszciplináris együttműködésre is a műszaki felsőoktatásban részt vevő intézményekkel. Egy 2005-ben Magyarzsákodon végzett ilyen jellegű kutatás alapján ismertette a szabadtéri néprajzi muzeológia speciális jellemzőit, felhívva a figyelmet az építészeti és társadalmi szempontok párhuzamos érvényesítésének jelentőségére. A délelőtti előadások zárásaként Búzás Miklós bemutatta a már a múzeumban őrzött csíkszentsimoni ház bontásának jellegzetességeit. Felhívta a figyelmet az építészeti szempontok súlyára az épületkiválasztások során, illetve igazolta a bontások jelentőségét az épületek alakulásának megismerésében.
