Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

AKTUÁLIS - Cseri Miklós: Köszöntő a Felföldi mezőváros tájegység megnyitóján

Köszönet Gyárfás Ildikó és Sós Tamás megyei elnököknek, Hiesz György, Osika József, Rohály Géza, Bajnok Imréné, Galambosi Imre polgármestereknek és Pótor László nagytiszteletű úrnak Tokajból. De a legnagyobb elismerés és köszönet Önöknek szól, kedves helybéliek, az itt megjelenteknek és az otthon maradottaknak. Soha ne vessenek bennünket ki a szívükből! Örömmel konstatálhatom azt a tényt is, hogy a múzeumi szakma sem hagyta magára a Skanzent. A Mátra Múzeum, a Herman Ottó Múzeum, a Tokaji Múzeum, a Kazinczy Múzeum és a Néprajzi Múzeum, illetve ezek munkatársai is jó kollégához illően segítették munkánkat. Ki tárgyak kölcsönzésével, ki címekkel, ki adatokkal. Nagyon jó érzés, hogy a Skanzen ügye a magyar muzeológia közös ügye is. Viga Gyula, Gál Edit, Fükőh Levente, Tóth Hajnalka, Veress László, Fehér József, Fejős Zoltán, Szarvas Zsuzsa, Gábor Anna, Vadászi Erzsébet neve nem maradhat említés nélkül, amikor köszönetünket ki akarjuk fejezni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Felföldi mezőváros tájegység megépítése és berendezése a Szabadtéri Néprajzi Múzeum történetének legnagyobb szabású programja volt. Hogy milyen eredménnyel teljesítettük vállalásunkat, azt majd Önök döntik el, a nagyközönség és a szakma közösen. Várakozással teli izgalommal várjuk véleményüket, kritikáikat, s ha lesz rá okuk, elismerésüket. Mindenesetre komoly reményekre ad okot, hogy ilyen sokan elfogadták meghívásunkat, s együtt ünnepelnek ma velünk. Lenyűgöző volt az a hatás, amikor begördült a szentendrei és Pest megyei rendőr barátaink köszönet érte Ignácz István megyei főkapitánynak, Börcsök Lászlónak és Mlinarikné Csóri Évának, a szentendrei kapitányság vezetőinek, s persze munkatársaiknak - segítségével ez a kéttucatnyi busz a múzeum területére, s Önök birtokba vették településeik egykori építményeit. Az első reakcióik rendkívül biztatóak. Többször elmondtuk, s most is csak megerősíthetem azt a tényt, hogy a Skanzen nem kifosztani akarja a vidéket, nem kirakatba akarja állítani épített örökségünk egyes emlékeit, hanem éppen megvédeni, átmenteni szeretné az utókor számára a fontos értékeket, lett légyenek ezek a szellemi vagy tárgyi kultúra elemei. Ez a kiállítás az Önöké, ez a hagyomány az Önöké vagy az Önöké volt. Irányítsa ez a tájegység a magyar és külföldi látogatók figyelmét az Önök gyönyörű vidékére, s ha kell, adjon inspirációt a helybélieknek, hogy az otthoni, a mindennap látott, a már kicsit megszo-