Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

MÚZEUM ÉS TUDOMÁNY - Sabján Tibor: A gyulai vár kályhái

A békéscsabai kályha rekonstrukciója (SABJÁN Tibor felvétele) Az emeleti lovagteremben egy nagyobb méretű 16. századi kályhát rekonstruáltunk. Mivel a feldolgozatlan vári leletanyag nem tartalmazott egy helyben talált, jól értelmezhető kályhaanyagot, így a közeli Békéscsaba egyik kulcsfontosságú leletéből indultunk ki. Ebben a csempék minden olyan típusa és változata megtalálható volt, ami a várból is előkerült, de az együttes egy helyben öszszeomlott, összetartozó anyag volt. A rekonstrukció érdekes és új eredményeket hozott. A kályha alsó részében voltak a bögre és tányérka alakú szemek, amelyeket nem építettek szorosan össze. A felső rész tál alakú szemekből állt, amelyek közé egy sor dongás hátú, mérműves előlapú csempét építettek, amelyek szélét bástyatető motívumok díszítették. A kályha oromzatában csúcsára és talpára állított háromszögekből készült sort terveztünk, amely fölé egyszerű, csipkés tetejű pártázat került. A kályha tetejére hegyes formájú kupola illeszkedett. A mázatlan kályhacsempék felületét a díszített részeken fehér engóbos festéssel is kiemelték. A békéscsabai kályha fontos típusa a dél-alföldi, 16. századi úri kályháknak. Az emeleten található várúrnői lakosztályba a gerlai leletanyag alapján rekonstruált kályhát építettük fel. A faburkolatú szobában a kályha egykori helyére került, fűtését a szomszédos helyiség kandallója alól végezték. A vizsgálatok során kiderült, hogy a gerlai leletek több kályhát is tartalmaznak, ezek közül a legtöbb töredékkel rendelkező Szent Kata- Részlet a gerlai kályháról linos kályha kínálkozott rekonstrukcióra ZÎt^^/tlft^ J (SABJAN Tibor felvétele)