Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

FÓRUM - Barics Attiláné: Visszaemlékezéseim a Dél-Dunántúl tájegység megnyitásáról

A vendégek a zádori szobában (DEIM Péter felvétele) A neheze most jött: milyen ajándékot vigyünk, ami a mi falunkra jellemző. Első verzió: faragott nyelű kisméretű cirokseprű nemzeti színű szalaggal átkötve. Második verzió: üvegre ráfesteni a zádori címert, ráírni, hogy Zádor 2005, megtölteni szilvapálinkával. Ez bonyolult feladatnak tűnt, egyszerűbbet választottunk. Felvettem a kapcsolatot Kékes Tóbiás magyarlukafai polgármesterrel, aki feleségével együtt számomra a népművészet megtestesítői. Elmentünk a képviselőkkel Magyarlukafára. Eldőlt, hogy a köztársasági elnök cseresznyefából faragott szenteltvíztartót kap. A megyei közgyűlés elnöke, a múzeum igazgatója, Zentai Tünde muzeológus, Káldy Mária közönségszolgálati igazgató pedig mázas pálinkás korsót, és természetesen üresen, Zádor 2005 felirattal. A hölgyek virágot és mindenki négyfonásos zádori perecet, kismadárral díszítve, amit nálunk lakodalmakkor készítettek. A négy fonás az összetartozást, a kismadár a szabadságot jelképezi.