Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

MŰHELYTITKOK - Román Árpád: Faanyagismereti kiskáté. A fa makroszkopikus felépítése

talható tulajdonságokat veszem sorra. Ehhez segítségemre lesz a három fő genetikai irányt jól szemléltető metszet. Az 1. kép szerint vizsgáljuk meg a fa felépítését. Kívülről befelé haladva, az első farész a kéreg. A kéreg védi a kambiumot a sérülésektől és a kiszáradástól. Változatos kéregformák alakulnak ki attól függően, hogy az osztódószövet hol, és milyen elosztásban helyezkedik el. Sima kéreg alakul ki, ha az osztódásra képes sejtek a felszín közelében egyenletes elosztásban helyezkednek el. Ilyen kéreggel bír a bükk és a jegenyefenyő. Repedezett a fa kérge, ha az osztódószövet mélyebben, egyenetlen elosztásban lelhető fel, ilyen kérge van a tölgynek és az akácnak. Számos jellegzetes vastagodás ismert még, így beszélhetünk gyűrűs (cseresznye), cserepes (hegyi juhar), táblás (platán) és szalagos (borókafélék) kéregről. A kéreg alakja, vastagsága faji jelleg. A vastagsága azonban függ éghajlati és talajviszonyoktól is. A következő farész a háncs, ami aktív, rövid életű (1 év), nem fásodó szöveteket tartalmaz, feladata a kambium táplálása. Haláluk után a tág üregű vékony sejtfalú sejtek a növekedő farész tetemes nyomásaKéreg (GODET D., 1987) Kéreg (GODET D., 1987)