Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)
EZ TÖRTÉNT - Kovács Zsuzsanna: Szabadtérisek találkozója Zalaegerszegen
kerülhetetlenebb. Ennek a múzeumi tendenciának a megvalósítása felé tart a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, derült ki Cseri Miklós beszámolójából. 2005 nyarán nyílt meg a Dél-Dunántúl tájegység, épül a Felföldi Mezőváros, folynak a kutatások a 20. századi falu, az Erdély és az ÉszakMagyarország tájegység telepítési koncepciójával kapcsolatban. Nagy hangsúlyt helyeznek a közönségkapcsolatokra, a múzeumi marketingre, és nemsokára az új termékek között üdvözölhetjük a „Skanzen" felirattal ellátott, speciális, csak a múzeumra jellemző bio termékeket. Más szóval töretlenül ível felfelé a múzeumi pályátok. Mindjárt hozzá is teszem, hogy igen, tudjuk, nemcsak a sikereitek, hanem a problémáitok is sokkal nagyobbak, mint bármelyik vidéki intézménynek. A kultúráért, az értékek továbbörökítéséért tett erőfeszítéseiteket idén nem csak a látogatók dicsérték, ami persze a legnagyobb elismerés egy múzeum számára, hanem elnyertétek a Prima Primissima díjat is, amelyhez ezúton is gratulálok nektek. A könnyű zalai vacsora előtt meghallgattuk az aznapi utolsó előadást Winkler Ferenc kérdésfelvetését azzal kapcsolatban, hogy szükség van-e egyáltalán a Szabadtéri Múzeumok Országos Szövetségére? Tevékenyebbek vagyunk egy hivatalos szervezeti formában, mint a szövetség nélkül? Az előadást követően eltérő vélemények fogalmazódtak meg a szervezet szükségességét illetően, a válasz azonban csak a másnap délelőtti előadásokat követő élénk beszélgetés után kezdett valóban körvonalazódni. Mire véget értek a beszámolók, elkészült a vacsora is, a lencsés gulyás és a zalai krumpliprósza. A másnap délelőtti előadások a szabadtéri múzeumok műtárgyainak állagvédelmi és a múzeumi épületek karbantartási problémája köré csoportosultak. Gombás Ágnes műtárgyaink állagvédelméről beszélt, és felhívta a figyelmünket; a restaurálás mellett sok mást is tehetünk múzeumi tárgyaink állapotának megőrzése érdekében, és ehhez sokszor inkább csak odafigyelés szükséges, kevésbé függ az anyagi lehetőségeinktől. így télire takarjuk le a bútorokat a por ellen, vigyázzunk, hogy ne nedvesedjenek meg a textil tárgyak és fontos, hogy ezt mindannyian, karbantartók, teremőrök, restaurátorok és muzeológusok egyaránt fontos ügynek tartsuk. Román Árpád a szentendrei múzeumban bevezetett új karbantartási eljárásokról beszélt, többek között a nyáron megnyitott tájegységben beve-