Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

EZ TÖRTÉNT - Sári Zsolt: A táplálkozáskutatás módszertanáról

rendezése során merültek fel. Tudniillik, az írásosos dokumentumok szűkszavú, „képnélküli" leírásai alapján, a kevés tárgyi anyag segítségével hogyan tudjuk rekonstruálni a 19. századi mezővárosi, paraszt-polgári kultúra tárgyi világát, életmódját. Báti Anikó és Kuti Klára a második nagy tematikus egységet vezették föl, a tanítás és tanulás, a mindennapi szokások átadása-átvétele során tapasztalható, generációk közötti kommunikáció szerepéről, a generációs konfliktusokról, a hagyomány vagy újítás kérdéseiről. Farkas Judit és Rékai Miklós a táplálkozásnak a kulturális identitás megjelenítésében fellelhető szerepéről beszéltek előadásaikban. Sági Edit a terepmunka lehetőségeiről, az adatgyűjtés etnográfiai leírásáról és a leírás elemzésének szerepéről beszélt. Az eszmecserén élénk vita alakult ki, különösen a jelenleg folyó kutatások problematikájáról, hogyan lehet ma érvényesíteni a néprajzi módszereket, hogyan kapcsolódnak ehhez a kulturális antropológia, a történelem, a statisztika és egyéb területek módszerei. A figyelem középpontjába került az egyik legproblematikusabbnak vélt szegmens, a kutató és a kutatott közötti kapcsolat, az „adatközlő"-höz való viszonyulás. Az idegenség kérdése kapcsán felmerült a „hogyan veszünk részt a vizsgált közösség kulturális megnyilvánulásaiban" gondolat, és a résztvevő-megfigyelés alapkérdéseinek feszegetése mellett a jelenlévők rávilágítottak a kutatásokat is befolyásoló szociális kérdésekre. A vitát, de jobb, ha úgy fogalmazok, az eszmecserét nem lehetett a második nap végeztével lezárni, számos kérdés maradt megválaszolatlanul. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumot is képviselve felajánlottuk, hogy 2006 őszén múzeumunk folytatni kívánja a megkezdett vitát, így a következő kerekasztal-beszélgetésre Szentendrén kerül sor. Sári Zsolt