Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

AKTUÁLIS - Jakab Lászlóné: Szőlőtelepítés a Felföldi mezőváros tájegységben

A legalsó teraszon kapnak helyet a mandulák, a naspolya és a kisebb bogyós termésű bokrok. Itt is megmarad az eredeti füves terület, mert az összetétele csaknem megegyezik a Tokaj-környéki sztyeppes területek flórájával (pusztai csenkesz-Festuca rupicola; árvalányhaj-Stipa stenophylla; vajszínű ördögszem-Scabiosa ochroleuca; háromszínű árvácskaViola tricolor; mezei cickafark-Achillea collina; mezei szegfű-Dianthus pontederea, magyar kutyatej-Euphorbia cyparissias, kakukkfű-Thymus glabrescens, ligeti zsálya-Salvia nemorosa). A későbbiek során telepítünk ide néhány olyan, a tokaji hegyvidéken honos vadvirág ritkaságot, mint a törpe nőszirom (Iris pumila), hegyi kökörcsin (Pulsatilla zimmernanini), tavaszi hérics (Adonis vernalis), parlagi ligetszépe (Oenothera biennis), csinos őszirózsa (Aster amellus), sziki őszirózsa (Aster pannonicus). Ezek között van egy-két olyan virág is, ami védett növény, és nem lehet a természetes példányait kiszedni, ezeket majd kereskedelmi forgalomban, vagy gyűjtőktől, esetleg génbankokból kell beszerezni. A Tokaj környéki falvakban és mezővárosokban járva mindenütt megtalálható a kőfalak tetején vagy réseiben a rózsás kövirózsa (Sempervivum tectorum), az aranyos fodorka (Asplenium trichomanes), a kövi fodorka (Asplenium ruta-muralia), az édesgyökerű páfrány (Polypodium vulgare) és a pikkelypáfrány (Asplenium ceterach). Az északi oldalakon a múzeumi kerítések falában is megélnének ezek a fajok. A szőlőültetvény kőfalainak észak-nyugati oldalára és a tetejére mindenképpen telepítünk ezekből a növényekből. Reményeim szerint az első igazi szüretet 2010-ben tarthatjuk, és talán még a saját borunkból is ihatunk a rákövetkező évben. Adja Isten! Jakab Lászlóné