Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2005 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

FIATALOKNAK - Jakab Lászlóné: Tanösvény-túra a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

A rét májustól kezdve késő őszig, sőt, néha enyhébb teleken még télen is tele van kakukkfűvel (Thymus vulgaris). Az egyiptomiak a múmiák balzsamozására használták a benne található fertőtlenítő hatású timol miatt. A latin neve az egyiptomi eredetű „tham" - bátorság szóból származik. A Római Birodalomban a katonák a harc előtt a fürdővizüket kakukkfűvel illatosították, mert azt tartották, hogy bátrabbak lesznek tőle. A középkorban a hölgyek lovagjaik zsebkendőjébe hímezték a virágát, ugyanezzel a céllal. Állítólag a segítségével még a tündéreket is lehet látni. Ma főleg a zsíros ételekbe teszik, mert segíti az emésztést, és különleges ízt ad a húsnak. Ha megfigyeljük, hogy milyen fűszernövényeket használtak elődeink a 18-19. században, rájövünk, hogy nemcsak az volt a cél, hogy az ebéd jobb ízű legyen, de valamennyi fűszernövénynek éltek gyógyító vagy erősítő hatásával is. A kakukkfüvet mindezeken túl lehet még anatómiai preparátumok tartósítására, és a papír penészesedésének megakadályozására is alkalmazni. A patakpartra érve a gyerekeknek egy kicsit csendben kell maradniuk, és azt kell figyelniük, hogy melyik irányból, milyen zajokat hallanak. Madárdal, gyereklárma, harkálykopogás, tavasszal vízcsobogás, ősszel az esőcseppek suhogása keveredik a fűnyíró, vagy más gép zajával. Nem könnyű , ám izgalmas és szokatlan feladat megkülönböztetni a természet hangjait a civilizáció okozta hanghatásoktól. Ezután a körülöttünk lévő fákról, bokrokról hallhatnak egy rövid előadást, és kéregmintát vesznek a nekik legjobban tetsző fafajról. Megtudhatják, hogy a fekete bodzának (Sambucus nigra) szinte minden részét felhasználták elődeink. Egy 1682-es kiadású angol könyv 70 betegségre javasolja különböző formában, de ma is közel ennyi receptet ismerünk az alkalmazásáról. A hagyományok szerint Júdás, miután elárulta Jézust, bodzafára akasztotta fel magát, ezért kapta a rajta növő gombafaj a júdásfüle (Hirneola auricula Judae) gomba nevet. Ez a gomba önmagában is gyógyhatású, a kínai konyha egyik kedvelt alapanyaga. Portugáliában 1747-ben betiltották a termesztését, mert nagy mennyiségben keverték a vörösborba a szín javítására. Úgy látszik, nem modern találmány a borhamisítás sem. A bodzavirág teája vírusos betegségek gyógyítására jó, de készül belőle szörp, palacsinta, sőt van egy receptem bodzavirágos császármorzsa készítésére is. A bogyójából előállított lekvár, ivólé, bor, pálinka és szörp is