Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2005 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

KÖZÉPPONTBAN - Cseri Miklós: Ünnepi köszöntő a Dél-Dunántúl tájegység megnyitóján

Matyóföld, a Nagyalföld, Erdély és a határainkon túli területek épületállománya, melyek szintén bemutatásra várnak. Köszöntöm tehát Ács Tamás helyettes államtitkár urat, Vígh Annamária főosztályvezető asszonyt, Puza Erzsébet főosztályvezető-helyettes asszonyt és Minisztériumunk minden egyes, itt megjelent képviselőjét. A második köszöntés saját stábomnak, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársainak szóljon, akik hosszú évtizedeken keresztül lelkiismeretesen gondozták ezt a tájegységet, hóban, sárban, hőségben és esőben járták a zalai vidéket, a vadregényes Somogyországot, a színes Baranyát és a kies Tolnát. Felmérték a műhelyeket, bontották az épületeket, gyűjtötték a tárgyakat és információkat. Akiknek pedig nem adatott meg, hogy ezt a gyönyörű vidéket személyesen is megismerjék, azok itthon végezték a restaurálást, a nyilvántartás, raktározás sokszor talán monotonnak tűnő, de rendkívül értékes munkáját. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársi gárdája szinte egységesen elkötelezett a nagy álom, a teljes telepítési koncepció megvalósítása iránt. Kőkemény feladatot végeztek az elmúlt évek, hónapok, hetek alatt, mely ebben az alulfinanszírozott közgyűjteményi szférában csak elhivatottsággal és egyéni áldozatvállalással lehetséges. Köszöntöm tehát a muzeológusokat, dr. Zentai Tündét és munkatársait, a mérnököket, a restaurátorokat, a nyilvántartási csoport munkatársait, köszöntöm az ácsokat, kőműveseket, a kertészeket és mindazokat, akik együttműködtek e nemes cél megvalósításában. Köszöntöm a Modulor Építőipari Kft-t, Hörömpő Zoltánt és Szurmai Sándort, akik fővállalkozóként szervezték és végezték a kivitelezés munkálatait. A harmadik köszöntés, ami talán a legnagyobb, Önöknek szól, kedves baranyaiak, tolnaiak, somogyországbéliek és zalaiak. Múzeumunk életében párját ritkító és bennünket felemelő érzésekkel eltöltő társadalmi összefogást tapasztalhattunk e tájegység megvalósítása során. A házak egykori tulajdonosai és leszármazottaik, a falvak adatközlői, tárgyadományozói, a lelkészek és papok, polgármesterek, az egyszerű emberek bizalommal és szeretettel fogadták munkatársainkat, önzetlenül segítették őket feladatuk elvégzésében. S nemcsak a köz embere, de a megyék közgyűlései és azok elnökei is egy emberként álltak mellénk. Ha kellett, segítették a propagandát, kapcsolatokat építettek, finanszíroztak, elismertek, bíztattak bennünket. Köszöntöm tehát