T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2005 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

A tájegység házai és telkei A faddi telek 7. kép. A faddi lakóház utcai homlokzata (DEIM Péter felvétele). A bal oldali első telken a Mezőföld Duna menti, déli szögletének a mikrotáji kultúráját mutatjuk be, különös tekintettel az alföldi jellegű, oszlopos tornácú, kemencés háztípusra, a 19. században kialakult helyi festett asztalos bútorra, és a 18. század elejétől ismert faddi Virginia dohány termesztésére. Az Árpád-korban megtelepült Fadd sajátos parasztpolgári fejlődését nagyban befolyásolta az a tény, hogy a mai negyvenutcás Tolna megyei nagyközség a 15-18. században mezőváros volt. Az Új utca 9. számú házat 1979-ben vette meg a múzeum Fülöp Jánostól. A 19. század első felében emelt épületet nagyszülei, Fülöp József és Pánczél Erzsébet 1901-ben, házasságkötésük évében vásárolták a Pánczélörökségből. Még ebben az évben fölújították, lepadlásolták a szabadkéményt, a szobai kemence szája elé kamint építettek a konyhába, és ekkor alakították ki a ma is látható szépen tagolt, eklektikus utcai homlokzatot.