T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2005 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

fönn a füstöskonyha és sok erede­ti berendezési tárgy. - A magas, ún. fennálló bútort egyetlen sifon (ruhás szekrény) képviseli, viszont szép számban találhatók archai­kus, faragott keményfa berende­zési tárgyak: támlás padok és szé­kek, ácsolt láda, asztalszékek, be­vert lábú rakodó- és munkapadok, valamint kisszékek. A faragott bú­torok nagy részét a faluban lakó parasztácsok készítették; Csököly­ben a 20. században még 8-10 ilyen specialista működött. A szo­bában lévő többi bútordarab helyi asztalosmester, valószínűleg Ger­delics László és Öhler Mátyás munkája. Köztük ott áll az 1843-as évszámú, jellegzetes csökölyi „tuli­pános láda" is. A szoba sarokra rendezett. Az ajtótól jobb kézre van a konyhából fűtött zöld szömös (szemeskályha). Az ajtó és a kályha közti fal mentén helyezkedik el az imént említett, az 1920­as években már kissé divatjamúlt festett láda. A fő sarokban asztal áll két ácsolt paddal: a keskenyebbet csuklós támlájú ringóból átalakították át, a szélesebb, vaskos karospad a gyermek alvóhelyéül is szolgált. A padok vé­geinél egy-egy ruhatároló bútor foglalt helyet: az ajtó felől ruhás szekrény, a másik oldalon fiókos ládasublat. Az ágyak ekkor még tipikus módon a hátsó hosszú fal mellé kerültek, egyvégtében. Mivel a ház csak egy lakóhe­lyiséggel épült, nem volt mód „tisztaszoba" kialakítására, a reprezentációs igényeket a nagyrészt házilag szőtt hímes ágyneművel magasra vetett első ágy mutatja, hasonlóképpen a MALONYAY által megörökített szobabel­sőhöz. A jellegzetes, vörös csíkos, ún. küttő párnákból - derékaljakból, dunyhákból - és vánkosokból fölhalmozott (részben az előző tulajdonosok 44. kép. Festett láda a szobában (DEIM Péter felvétele).

Next

/
Thumbnails
Contents