T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2005 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

A lakásbelső - miként az egész telek - a székely Biszak család életkörülményeit örökíti meg. Berendezésük a ma is Hidason lakó családtagok útmutatása alapján készült, helyben gyűjtött tárgyakból, melyek közül sok a házból származik. Biszak Ferenc és felesége, Varga Julianna 1945 májusában két felnőtt gyermekkel, Mártonnal és Józseffel érkezett Hidasra. A szülők 1959-ig, a téesz megalakulásáig kisebb megszakítással a nekik juttatott hat hold földön gazdálkodnak, tehenet, lovakat, sertéseket tartanak. Fiaikból bányász lesz, az 1950-es években a hidasi lignitbányában, majd Zobák-aknán dolgoznak. Mindkét fiúk korán megházasodik, andrásfalvi lányt vesz feleségül. Márton elköltözik a szomszédba, József a házban alapít családot az 1950-ben nőül vett Dani Terézzel. A Biszak család minden tagja tősgyökeres andrásfalvi földműves volt. A Biszakok reformátusok, a Vargák katolikusok. Az 1941-ben Bácskába telepített székelyeknek 1944-ben menekülniük kellett. A „költözéshez" mindössze egy lovas kocsi állt rendelkezésre, amire az utazó személyek, és az élelem mellett kevés holmi fért föl. Hidasra már csak a menyasszonyi ládát, textíliát, és néhányan - így Biszakék is - a szövőszéket, fúró-faragó szerszámaikat hozták magukkal. Berendezkedésük a helyben föllelhető német bútorokkal történt. Otthonuk a szülőföld- és életmódváltást megélt székely családok tipikusnak mondható lakáskultúráját A

..... . , 1 1 • • i 19. kép. Az ünneplő szoba táblás cserépkálytükrözi, amelyre a bukovinai ha- hája, Aranyosgadány gyományokhoz való ragaszkodás (BARNÁS Gergely felvétele).