T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2004 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

Kustánné Hegyi Füstös Ilona: Pénteki praktikák

Új seprű jól seper (DEIM Péter felvétele) tuk. Akik megéheztek, „csacsi-csemegéket" (sárgarépát, almát, árpacukrot...) ropogtathattak. Az „Új seprű, jól seper" megállapítást tesztelhette az, aki vesszősöprűt kötött magának, vagy csuhéból „pemetet" készített a kemence „piacának" (közepének) sütés előtti megtisztítására. A sepréshez és a söprűhöz - lévén a boszorkányok közlekedési eszköze - sok hiedelem fűződik, melyeket a vöcköndi házban munkálkodás során ismerhettünk meg. E napon mindenki csak a „maga háza előtt söpört". „Próba, szerencse" - lelkesítjük egymást, ha valamilyen ismeretlen, új dologra vállalkozunk. Mivel a pók és a kéményseprő is „szerencsét" hoz, a pókfonással és a rongy-kéményseprő készítésével ki-ki a maga szerencséjének lehetett kovácsa. A Kisalföld aranymosóinak nehéz kenyerét is megízlelhették azok, akik „aranyat" mostak a fövényből. A szerencsejáték-barlangban Zugmann Zoltán „mágus" irányításával játszhattunk a szerencsénkkel. Aki pedig végképp szerencsétlennek érezte magát, az elkészíthette szerencse-pénzét. „Segített az ördög a magáénak".