T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2004 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

Sári Zsolt: Szabadtéri Műhely 2004

összefoglaló előadását Valuch Tibor történész, az 56-os Intézet igazgatóhelyettese tartotta „Életmód és a társadalmi változás összefüggései a falusi térségekben Magyarországon 1945 után" címmel. Az élvezetes stílusban megtartott, képekkel gazdagon illusztrált előadásában a téma kulcskérdéseit, annak kutatási lehetőségeit elemezte az előadó. Az életmód társadalmi kontextusait vizsgálva kiemelte az építészet, a lakáskultúra, az öltözködés, az étkezés, valamint a szabadidő felhasználásában bekövetkezett változások jelentőségét. Balassa M. Iván „Típustervek a 20. századi magyar falusi építészetben" címmel adott néprajzi összefoglalást a téma kutatástörténetéről, eredményeiről, és világította meg a nyitott kérdéseket, a kutatás irányainak lehetőségeit. Előadásában érzékeltette a történeti hagyományokkal is rendelkező - például a kamarai, az uradalmi, káptalani építészeti tervek - szerepét. Kiemelte, hogy a nagy, központi programok (FAKSZ, ONCSA, OHÉSZ) teremtettek lehetőséget a típustervek megjelenésére, majd pedig a különböző természeti katasztrófák (árvizek, tűzvészek) utáni átalakulások bemutatásával érzékeltette a kérdés, akár egész települések képét megváltoztató hatását. Jékely Berta, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa a „20. századi falusi épületek műemléki problémái" címmel tartott előadást. A tanulságos, a múzeumok és a Hivatal szorosabb együttműködésének szükségszerűségét is felvető előadásában rávilágított a magyar műemlékvédelemben egyre inkább háttérbeszoruló népi műemlékvédelem problémáira. Az archaikumok felé fordult népi műemlékvédelemben az elmúlt években egyre erőteljesebben fogalmazódott meg a 20. századi épületek védelmének fontossága is, különös tekintettel a különböző évtizedekben épült lakóházakból álló falusi utcasorok településképi szempontból is jelentős, egységes védelmére. Vass Erika, múzeumunk új munkatársa a „Napsugaras ház a DélAlföldön" című előadásával debütált, s az épülettípus elterjedését és virágzását mutatta be. A téma részletes kutatástörténetét is elemző ismertetésében a „szögedi nemzet", a katolicizmus és a parasztbarokk szerepét emelte ki, részletesen kitérve a napjainkban is fellelhető napsugaras épületelemekre, például a kapukra, homlokzatokra. A bőséges képillusztrációval megtartott előadásában felhívta a figyelmet a napsugaras épületek pusztulására, védelmük szükségességére.