T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2004 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)
Viga Gyula: Az Úr lova
Tersánszkyig. Az irodalom mindkét említett forrásból merít: tessenek például a Szentivánéji álomra gondolni. Tisztelt Megnyitó Közönség, Hölgyeim és Uraim! A kiállítás, az Első Magyar Szamártár egyre gyarapodó anyaga tanulságosan és látványosan reprezentálja, hogy a kultúra históriájában egy, aprónak tűnő elem térben és időben is messze mutató összefüggések megismerésének kiinduló pontja lehet. Ugyanakkor, s ez nem kevéssé lényeges szempont: végtelenül sokféle dolog szervezhet maga köré közösségeket, s ezek az alulról építkező, apró közösségek a társadalom és a művelődés nélkülözhetetlen sejtjei, közművelődési szerepük mellett a demokrácia lokális letéteményesei. Magam és a leendő látogatók nevében is, megköszönöm a püspökladányi Vonzáskör Egyesület tagjainak fáradozását, s szép, értékmentő és ismereteket terjesztő munkájukhoz további sikereket, örömet kívánok. Köszönöm a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak, hogy a hungaricumokat, régi magyar gyümölcsfajtákat, termeivényeket és munkakultúrákat bemutató, értékőrző tevékenységük során ennek a különös haszonállatnak a históriáját is a nagyközönség elé tárják. Végezetül, hadd zárjam mondandómat egy rövid, 1971-ben született Kormos István verssel. A vers számomra azt jelzi, hogy témánk kapcsán milyen szoros kapcsolatban van a szent és a profán, mennyire könnyen átjárhatók - a legjobbak megformálásában - a kettő közötti határok, s milyen közel van egymáshoz a valóságos élmény és az emberiség két évezredes alaptörténete. Jászol Hóval jöve Karácsony, Károlymajort fejbúbjáig belepte; a kimlei ács: Józsep úr toporgott ajtónkban köhintve. Ment istállónkba nagymama, sajtár forró vízzel ment nagymama, ha sajtárt nem visz, nyoma sincs a hóban. Utána ment az ács meg a kölök. Lámpát emelve a jászol előtt állt nagymama, Samu szamarunk horkant, fölágaskodtam: Zöld Erzsi fejőslány feküdt a szalmán, gyöngyös verítékben, csak ennyit nyögött: „Fiúnk született. " Viga Gyula 38 TEKA 2004/2