T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2004 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

Bardócz Csesznák Éva: „Ha ló nincs, szamár is jó!"

Hogyan illik egy képzőművészeti tárlat egy néprajzi múzeum csűrjébe? „Ha ló nincs, szamár is jó" - tartja a közmondás. Lovas nemzetként tartjuk magunkat számon, és a szamár mint az egyik legfontosabb háziállatunk hát­térbe szorul az értékrendünkben. A szamár kifejezés mára kicsit pejoratív értelmezést nyert, elég csak arra gondolnunk, hogy ha valakit nem tartunk túl okosnak, „leszamarazzuk". Régen az oskolában a buta gyereket „szamár­padba" ültették, s az irka felgyűrt sarkát „szamárfülnek" hívtuk. Az egyik fontos ok, amiért fel akartuk hívni a figyelmet a szamárra, azok a néprajzi kutatások, melyek bebizonyítják, hogy bibliai állatunk milyen hasznos és teherbíró, igénytelen, a paraszti gazdaságban nélkülözhetetlen háziállat volt. „A szamártartó gazdák véleménye a csacsikról igen kedvező. A csacsit nem tartók is egyetértenek abban, hogy a jól tanított szamarakkal minden munka elvégezhető. S mivel tartásuk igen gazdaságos, ezért a velük dolgo­zókat ügyes, takarékos embernek tartják." (Kemecsi Lajos: Szekerek, ko­csik, szánok, MTA 1998.) Ezt támasztja alá a kiállításhoz kapcsolódó, „Az Úr lova" című irodalmi antológia is, melyben neves íróink, költőink - Adytól Tamási Áronig - val­lanak a szamárról. Legendameséinkből megtudhatjuk, miért van a szamár hátán kereszt, népmeséink számos történetet őriznek az időjós szamárról, s Heltai Gáspár fabuláinak főszereplője, a csacsi bölcsességre, szerénység­re inti az olvasót. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a kiállítás megnyitója 2004. július 2-án egyben a szünidei rendezvénysorozatunk, a „Pénteki praktikák" nyitónapja is volt. A kiállítás-megnyitót neves művészek közreműködésével tettük szí­nesebbé. Bánffy György előadóművész tolmácsolásában irodalmi alkotáso­kat hallhattunk, Fábián Éva népzenész személyes élményeit osztotta meg ve­lünk, melynek főszereplője Bandi csacsi, gyermekkora kedvenc szamara volt. A kiállítást Viga Gyula néprajzkutató, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Szervezet igazgató-helyettese nyitotta meg. Beszédéből - melyet a Téka lapjain szintén olvashatunk - pontos néprajzi adatokat is megtudhattunk a szamár hasznáról és társadalmi megítéléséről a történeti Magyarországon. A kiállításunkban elhelyezett vendégkönyv bejegyzései érdekes tanulság­gal szolgálnak. A látogatók hálásak, és köszönik e „kedves színfoltot", az

Next

/
Thumbnails
Contents