T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2004 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

Zentai Tünde: A zádori ház berendezési koncepeiója

gének funkciója követte a családtörténeti változásokat: a kamrát a háznép bővülésével fűtött szobává alakították. 1922-ben a megözvegyült Takács Mihályné a kisebb, hátsó helyiségben élt jobb napokat látott, régi bútorai között, a befogadott fiatal házaspár az utcai szobát kapta meg, amit szerény, zömében a környékbeli asztalosok által készített tárgyakkal rendeztek be. Gyócsi Ferenc és leszármazottai római katolikus vallásúak, a feleség, Berta Zsófia református volt. A család összetétele 1922-ben A 27 éves Gyócsi Ferenc (sz. 1891) és 25 éves felesége, Berta Zsófia (sz. 1893), 2 éves fiúkkal, Gyócsi Józseffel (sz. 1920) az első szobát, a 69 éves özvegy Takács Mihályné (1853-1922) a hátsó szobát lakja, a füstös konyhát közösen használják. Lakáshasználat és tárgyi világ A lakásbelsőt részben a 19-20. század fordulójának újításai, polgárias ízlés, részben a hagyományok továbbélése jellemzi. Az első szoba berendezése már párhuzamos elvű; a két ágy közrefogja a fából készült kanapét és az asztalt, van sublót is. Ugyanakkor bent áll a faragott ácsolt láda, valamint a konyhából fűtött zöld szemes kályha, és egészen a bontás idejéig - érintetlen a kémény nélküli füstös konyha. A bútorzat lényegében monokróm, a virágos festésű asztalosmunkát egyedül a csökölyi típusú, régi (1858) menyaszszonyi láda képviseli a hátsó szobában. Az idős asszony szobája még diagonális elrendezésű: az asztal az ablakok szögletében áll, de sarokpad nélkül, ami a szűk helyiségben nem fért el. Az ő lakásában több régi stílusú bútor található: nemcsak a szökröny készült faragott keményfából, hanem a félkör ülőkéjű karos szék, és a deszka falvédős ágy is. Az ablak szögletében még őrizgeti a fali tálas polcot, használja az 1858Darányi festett láda 1858-ból (DEIM Péter felvétele)