T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2004 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)
Szarvas Rita: Móricz világa - 2004. május 26.
Móricz világa - 2004. május 26. A mai pedagógia egyik nagy nehézsége a gyerekek valóságismeretének hiánya vagy hiányos volta. A maguk világán kívül álló dolgokat - legyen az élettérbeli vagy életkorbeli eltérés - nem tudják empátiával kezelni az ismeretek hiányában. Különösen nehéz 20. századi klasszikus irodalmi ismereteket közvetíteni, amelyeknek közege, világa, szokásrendszere sokban különbözik az övékétől. Érdemes tehát olyan lehetőségeket teremteni, amelyben belehelyezkedhetnek egy másik, korábbi, esetleg távoli világba. Ennek a gondolatnak a jegyében ünnepelte a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium névadója születésének 125. évfordulóját a Skanzenben. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum múzeumpedagógusával, Bardócz Csesznák Évával egy olyan tanítási napot terveztünk, amelyben megelevenednek az 1920-30-as évek. Móricz életművének egy jelentős része a szülőföld, a Felső-Tiszavidék paraszti világát mutatja be. Ebben a tájegységben szerveztünk egy ma divatos „kalandtúrát", amelynek kiindulópontjai a hagyományos életmódhoz kapcsolódó egyes tevékenységek voltak. Azért választottuk ki a szénagazdálkodás, a gabona, az állattartás és szekerezés, a házépítés, az edénykészítés és a kenderfonás-szövés témáit, hogy bizonyos munkafázisokat a résztvevők is el tudjanak végezni. A vállalkozás szokatlan sikerrel járt. A diákok előbb kissé furcsálkodva, majd egyre lelkesebben hordták a petrencét, forgatták a cséphadarót, tilolták és fésülték a lent, fogták be a lovat a kocsi elé, vagy köpülték a vajat. Az egész nap programjait Móricz művei fogták össze. Két regényt - A boldog embert és a Rózsa Sándor regényeket találtuk alkalmasnak így kell használni a cséphadarót arm ' ho gy a fenti tevékenysé(RÓZSA Sándor felvétele) gekhez szövegeket rendeljünk.
