T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2004 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

Kemecsi Lajos: Tárgyvásárlás a Felföldi mezőváros tájegységbe

A II. tájegység előkészítése ugyan több évtizedes múltra vezethető vissza, ugyanakkor a rendelkezésünkre álló múzeumi műtárgyállomány sem mennyiségi, sem minőségi jellemzői alapján nem elegendő a hiteles berendezések megvalósításához. A korábban megépült tájegységek rendezésének tapasztalatai, illetve a szakirodalmi adatok alapján, a Felföldi mezőváros tájegység épületeinek berendezéséhez 5-7000 tárgy szükséges. A 2003 novemberében felgyorsult tájegység előkészítési munka során a Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményében őrzött műtárgyak felmérése megtörtént. Ez alapján egyértelművé vált, hogy rendkívül intenzív gyűjtési és vásárlási feladatok várnak a tájegység megvalósításában részt vevő muzeológusainkra. 2004 tavaszától megkezdődött a megállapodások előkészítése a Felföldi mezőváros területén illetékes múzeumok munkatársaival a gyűjteményeikben található műtárgyak kölcsönzéséről. Szintén a műtárgyállomány gyors pótlását célozták a területen ismeretes magángyűjtemények anyagának felmérései is. A műtárgyak beszerzését az egyébként is szoros határidő mellett az tette még sürgősebbé, hogy a tárgyak állapota miatt, a kisebb-nagyobb restaurátori beavatkozás elengedhetetlennek tűnt. A restaurálás azonban különösen a speciális anyagokat, technikákat stb. igénylő bútorok esetében - a megvalósításig rendelkezésre álló rövid idő miatt szintén feszített tempót igényel. A megvásárláskor/gyűjtéskor tehát a hitelesség szempontja mellett, a kiválasztott tárgyak állapotát is figyelembe kellett venni. A felmérő és tájékozódó munkával párhuzamosan a tájegység egyes épületeiért felelős muzeológusok elkészítették az előzetes berendezési terveket. A tervek elkészítésénél Kecskés Péter korábbi munkái mellett, különösen fontos volt a helyi és időbeni analógiák felkutatása. A Bencsik János által kötetbe rendezett tokaji hagyatéki leltárak komoly segítséget jelentettek a tervek készítésénél. A levéltári, könyvészeti kutatások és a terepmunka (például Gyöngyös) együttesen elegendő forrást tártak fel a hiteles berendezési tervek összeállításához. A berendezések előkészítésekor a muzeológusok a hagyományos múzeumi szempontok mellett, külön hangsúlyt fektettek arra, hogy a szükséges bútorok jellegét, illetve a berendezési/használati tárgyak egyes jellemzőit is meghatározzák. A Felföldi mezőváros tájegység épületei a szőlőtermelésre szakosodott monokultúrás mezővárosi fejlődés különböző társadalmi cso-