T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2003 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Jakab Lászlóné: A Villa Rustica kertje

A vásárlóerőre néhány példa: 13,13 liter búza 100, ugyanennyi borsó 60 dénár volt, 30 dkg mustár 8, sertéshús 12, kolbász 24 dénár volt. Fél liter picenumi bor 30, asztali bor 8, míg ugyanennyi sör 4 dénárba került. A fűmag 30 dénárba került, ebből az utóbbi adatból például megtudhatjuk, hogy már abban az időben is vetett pázsitot használtak. A parasztoknak is voltak kertjeik, ahol szívesen dolgoztak, amikor idejük volt rá. A kertnek vesszőfonadékkal összekötött nádból készült kerítése volt. Főleg zöldségnövényeket ültettek, céklát, retket, salátát, póré-, vöröses fokhagymát, sóskát, tököt, vadmurkot, de ismerték a gyógy- és fűszernövényeket, mint a zsázsa, katáng, mályva, örvénygyökér, mák. Hogy milyen változatosan alkalmazták a fűszereket, azt a ránk maradt szakácskönyvekből és a lakomák leírásaiból ismerhetjük meg. A földbirtokosok kertjeiről sajnos nem maradt sok leírás. Magyarországon jelenleg nem tudok hitelesen rekonstruált korabeli kertről, az aquincumi park is inkább csak dekorációként szolgál. A legrészletesebb dokumentum ifj. Plinius, Gaius Caecilius Secundus (i.sz. 61-114) kilenc kötetes levélgyűjteményéből való, amelyet a saját toszkánai és laurentiumi kertjeiről készített. Plinius toszkánai háza, a Tusci bejárata (porticus) mögötti négyzetes udvarban négy platánfa és egy kút állt, körülötte a lakószobák voltak. A porticus előtt volt a díszkert, a xystus, melynek felső teraszán geometrikus mintájú virágágyak voltak buxus szegéllyel, alacsony fakerítéssel, és egy márványból készített kúttal. A második teraszon magasított virágágyak és buxusból nyírt állatok voltak. A harmadik acanthusszal (medveköröm, ennek a levelét használták a korinthoszi oszlopfőkön mint díszítőelemet) volt beültetve. A legalsó teraszon kör alakú kertben geometriai formákra nyírt buxus volt, és törpe fákkal vették körül. A villa nyugati oldalán szőlőskertek terültek el, ahová ötös kötésben ültették a tőkéket. A legdíszesebb rész a hippodrom volt, ami eredetileg a görögöknél sportcélokat szolgált, de a rómaiak már csak sétaútnak használták. Ez az egyik oldalán lekerekített, hosszú téglalap alakú terület, mérete kb. 425x125 méter, ennek a szélén is platánfák álltak, amiket borostyánnal futtattak be. Az utakat babérfák és buxusok keretezték. A hippodrom lekerekített végében ciprusok álltak. A fasoron belül rózsaágyás volt liliomokkal, rozmaringgal,