T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2003 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Hegyi Füstös Ilona: Alkotónap

A történelem és képzőművészet találkozásának eredményeként festhettek síküvegre kuruc vitézt, címert, jellegzetes alakokat, a parafa anyagával ismerkedve arra is festhettek, de termésekből is ragaszthattak címert, rézverettel tarsolylemezt. Aki a fenti foglalkozásokon elkészítette kellékeit és felfegyverkezett, maga is „valóságos" tagja lehetett egy kuruc tábornak. Rákóczi könnyűlovassága vesszőparipáival, a Mátyásföldi Huszár Egylet „serege" pedig élő lovaival tábort vert, majd a szekerek védelmében különféle öltözetű és rangú kuruc vitézek ünnepelték sikeres csatájukat, miközben a Téka együttes húzta a talpalávalót. Egy öreg kuruc vitéz (Berecz András) legendameséjét hallgatva mindenki megtudhatta, mi hír járta Rákóczi harangjáról, fájáról, forrásáról, kincséről. Mielőtt a mesén felbuzdulva elindultak volna Rákóczi kincsének nyomában, a lovasság gyakorlatozását élvezhették, mikor - a legendákhoz híven - megjelent egy „ál-Rákóczi" is, aki beszédet intézett híveihez. Ezt követően egy titkos térképen bejelölt útvonalat követve olyan játékos kincskeresést élhettek át az érdeklődők, melyen önállóan kellett megtalálniuk Rákóczi fáját, forrását, harangját, végül kincsét. E helyszíneken rövid írás adta hírül a legendák egy-egy változatát. Az út végén a harang megcsendítése jelezte, hogy a kincses ládához közel jutott egy izgatott „kincsvadász". Mindannyian kaptak egy vert mézeskalácsból készült Libertás másolatot a kalandos kincskeresés emlékére. Az élményeken kívül vásárfiát is vihetett haza az, aki történelmi műtárgymásolatokkal, ólomkatonával vagy idevonatkozó könyvekkel akarta gazdagítani gyűjteményét. Katlan Tóni konyhájában 300 évvel ezelőtti receptek alapján készült kásaételeket, sülteket, süteményeket frissen fogyaszthattak, majd „márccaV (mézes üdítővel) öblíthették le. Május 2-án került sor a Tárogató című pályázat gálaműsorára. A Pénteki Pajtaprogram keretében a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskola régi zene - népzene tanszakának diákjai és a Püspökmajor lakótelepi Óvoda Életfa csoportja adott színvonalas műsort. Ez a program is azt támasztotta alá, hogy Bél Mátyás - a 18. század híres történet-tudósa - dorgáló szavai hatásosak voltak, mi szerint: „Mi magyarok semmiben sem vagyunk restebbek, mint őseink emlékeinek fenntartásában. Mert valóban az elmúló nemzetek dicsősége nem is