T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2003 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Hegyi Füstös Ilona: Alkotónap

portréjának másolata is, melyet az uszkai lakóház tisztaszobájában fedezhet fel a látogató. Mindez annak bizonysága, hogy az itt élő emberek évszázadok távlatából is feltekintenek a nagy Fejedelemre. A képzőművészeti pályázat a „Kuruc világ régen volt..." szólásról kapta nevét, a színjátszó-pályázat pedig a híres kuruc kori hangszer után a „Tárogató" nevet viselte. Ez az elnevezés is azt bizonyítja, idén helyet kapott a népzene is a történeti mondák, Rákóczi-legendák megjelenítése mellett. A 316 rajz és 35 kerámiamunka 30 óvodából, iskolából érkezett. Jó érzés látni, hogy a magyarság számára oly sorsdöntő kort ilyen sok közösség idézte fel a mi motiválásunkra. A pedagógusok kiváló felkészítő munkájának eredményeként 11 fajta technikát alkalmaztak az ügyes „művészpalánták", ami igen nehéz döntés elé állította Horváth Mária animációs filmrendezőt és Aknay János festőművészt, a zsűri tagjait. A 365 pályázó közül 64 díjazott került ki. A legfiatalabb 4 éves, a legidősebb 14 éves volt. A kiállítás megnyitójára május 1-én, 11 órakor került sor. Somogyi Sándor és Papp Erzsébet restaurátor kollégáink közreműködésével készültek a kiállítás díszletei, a Rákóczi-család zászlója, és egy méretarányosan kicsinyített fejedelmi sátor. A kiállítást Papp Kornélia és Kertész József külsős múzeumpedagógus munkatársunk rendezte. E sajátos történeti kiállítás a gyermeki lélek szűrőjén keresztül idézi fel a kuruc kor legjelentősebb eseményeit, és II. Rákóczi Ferencet, a hozzá fűződő legendamesék, történeti mondák tükrében. Megtudhattuk, mennyire fontos volt a kuruc vitézek számára a ló és a harci eszközök, toborzó beszédeivel mennyire magával ragadta katonáit a Fejedelem, hiszen hűségesen követték őt, sőt készek voltak meghalni is érte. ÉRTE, aki a haza szabadságát is megtestesítette, a szabadulást a „labanc" elnyomásból. Nagy Csaba tárogatóművész megismertette a gyerekekkel e ritka hangszert, melynek hangjára napjaink „kuruc vitézei" is odasereglettek, hogy meghallgassák Rákóczi emlékezetes gyömrői beszédének egy részletét, majd dr. Cseri Miklós főigazgatótól átvegyék a díjakat és az elmaradhatatlan mézeskalács napocskát. A nap gazdag programján 3 199 látogató vett részt. Kezük nyomán életre keltek 18. századi dokumentumok, mivel hagyományos módon merít-