T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2002 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

Horváth Anita: Színház a Skanzenben?

Az utóbbi évtizedben elsőként létesült ilyen méretű szabadtéri színház az országban. A színház építése 2001-ben kezdődött el. Még tavaly elkészült a színpad és a nézőtéri lelátó, így idén már csak a technikai berendezések felszerelése és az intézmény működéséhez szükséges kiszolgáló egyA M.É.Z. Együttes a Skanzen-Amfiteátrumban ségek megépítése maradt. (Mittelholc Dóra, Metro 2002. június 19.) A programok válogatásánál a legfőbb szempont az volt, hogy összhangban legyen a hely szellemiségével. A görög színjátszó helynek olyan tökéletes akusztikája van, hogy a prózai darabokhoz nincs szükség külön erősítőre. (A. M., Mai Nap 2002. május 27.) Aztán illesse dicséret a szentendreieket, akik máris birtokba vették ezt a teret, hozták a nagymamát, a gyereket meg az unokákat, s vörösre tapsolták a tenyerüket amatőrnek, profinak. És végül dicsérjük meg a fellépőket - mindenkit, aki hagyományt teremtett azzal, hogy ott volt, színészeket, táncosokat, zenészeket - népieket és klasszikusokat. (Jolsvai András, 168 óra július) A Skanzen-Amfiteátrum rangját már az első évben is a produkciók adják meg. A veszprémi Pannon Várszínház mutatja be első előadásként (július 13-án) Parasztbiblia című produkcióját, a színházalapító Vándorfi László rendezésében. A „derűs játék népi motívumokra" alcím jelzi, hogy nem folklórműsorról, s nem is a Parasztbiblia című kötet színpadi változatáról van szó. Inkább népköltészeti motívumokból, szólásokból, közmondásokból, anekdotákból táplálkozó, abszurd hangvételű színpadi alkotás kerül a nézők elé. Ezt követi a rövid idő alatt nagy sikert aratott ExperiDance Ezeregyév című előadása Román Sándor koreográfiájával (16-án). A látványos kosztümökre, fénytechnikára és fergeteges zenére épülő produkció a magyar történelmet dolgozza fel a honfoglalástól nap-