T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2002 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

Zentai Tünde: A faddi ház és telek

Múzeumi bemutatás A bemutatás célja: a Duna mente és a Mezőföld déli szögletében elhelyezkedő mikrotáji kultúra megörökítése Fadd, egykori mezőváros, népi építészetének keretében, különös tekintettel a 19. században kialakult helyi, festett asztalos bútorra, az alföldi hatásokat tükröző, oszlopos tornácú, kemencés háztípusra, és a 18. századtól jól ismert faddi virginiadohány termesztésére, konkrétan az Új utca 9-es számú házban lakó család életének és gazdálkodásának felidézésével. A bemutatás időpontja: 1907. december 24. A kiválasztott év lehetővé teszi, hogy visszaállítsuk a Tolna megyében sokáig fönnmaradt, 1891-ben még a házfedelek 9,4%-át alkotó fa zsindelytetőt, amely Faddon 1930 körül tűnt el, és a Duna mentére jellemző, a régióban másutt ugyancsak hiányzó kaminos tüzelőberendezést, a 19-20. század fordulójának újítását. A bemutatás konkrét dátuma, a családi eseményekkel összhangban felkínálja, hogy rekonstruáljuk a gyermekágyas anya ágyát és a karácsonyi asztalt. A telek elhelyezkedése A faddi telek a múzeumi tájegység bal szélső portája. A ház szép oszloplábas tornáca a látványterv fontos eleme, hiszen a látogató ezt pillantja meg elsőként. Az épületegyüttes, eredeti helyének megfelelően, sík terepre kerül. (Korábban az 1. telekre a hidasi épületeket szántunk, ezért viseli a faddi telek a 2. számot.) Telekbeépítés A ház rövid főhomlokzattal az utcavonalra épül, saját téglakerítésével és kétszárnyú deszka nagykapujával. Előtte az utcán földdel borított gerenda kocsibehajtó híd, ezen belül nagyméretű téglából rakott járda van. A tornác téglaszegélye mellett és az épület két végfala tövében egy sor lapján fekvő, kifelé lejtő nagyméretű tégla található az ereszcsurgás és egyéb vizek elvezetésére; a problémát az épület hátsó, hosszú homlokzatánál árkolással oldották meg. A konyhai bejárat előtt hátrafelé, egyszerű, kétsoros téglajárda húzódik, egészen az árnyékszékig.