T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2002 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

Cseri Miklós-T. Bereczki Ibolya-Kósa László-Ujváry Zoltán: Búcsú Kurucz Alberttől

Kedves Jó Barátom!* Mély szomorúsággal állok itt, hogy elbúcsúzzak Tőled, mind magam, mind a pályatársak és barátok nevében. Nem ért teljesen váratlanul, mégis lesújtó volt a halálod híre. A halál mindig megdöbbenti az élőket. Mors ultima rerum est. A halál minden dolgok végpontja. Ha elménk tudomásul is veszi, hogy az élet utolsó állomása, ultima lineája a halál, és ha ezt a bölcsességet fel is fogjuk, hogy az élet nem más, mint út a halál felé, szívünk soha nem barátkozhat meg az elmúlással. Akkor sem, ha váratlanul ér, akkor sem, ha hosszú készülődés után tör ránk. Ez a rettenet a végső búcsú perceiben is fogva tart bennünket, a méltató vagy vigasztaló szavak nehézkes dadogássá satnyulnak a halál bűvöletében. Az emberi élet utolsó eseményén, a búcsúzás szomorú alkalmán az elmúlt évtizedek történései idéződnek fel előttünk. Tanulnivágyó szorgalmas ifjúként indultál a földművesgyermekek számára az elérhető értelmiségi célig, a tanítóságig. A tudásod és akaratod tovább vezérelt az egyetemre. Az egyetemi stúdiumokat elvégezve a doktori fokozatot is megszerezted kiemelkedő eredménnyel a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Pályádat a főigazgatói pontig a Tanítóképző Főiskolán és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumig tehetséged, páratlan munkabírásod vezette. Sokszor eszünkbe jutott, honnan az az erő, amely benned munkált. Az elért eredményeid, szervezőkészséged révén a pedagógia, a közművelődés és a néprajz nagy tisztelettel őrzi nevedet és emlékedet. Az önzetlen segítség, jóindulat, tanítványaid, munkatársaid iránti atyai szeretet és gondoskodás jellemezte egész életedet. így gondol Rád számos volt tanítványod és munkatársad. Mindenkori vágyad volt, hogy jelenjen meg egy kiadvány, amely Konyárról szól. Bizonyára örülnél a hírnek: már készül a kötet, amely Konyár történetét és néprajzát mutatja be. Ehhez a munkához a Te gyűjtéseid, cikkeid is nagy értékű forrásokat jelentenek. A régi hagyományos szőlőkultúrát, az ősi szokásokkal, ízes konyári nyelvjárással a Te tanulmányod mentette meg az utódok számára. Mily szo* Elhangzott a konyári temetőben 2002. február l-jén.