T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2002 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

Balassa M. Iván: Kutatóúton a Székelyföldön és Moldvában 2002. júliusában

A farcándi, 1629-ben készült mennyezet részlete Egy napot szántam a „Törockó-Enlaka értékvédő program" általam még nem ismert énlakai részének és környékének tanulmányozására. A tapasztalataim meglehetősen vegyesek voltak. A moldvai csángók népi építészetének tanulmányozására két nap jutott. Kifele a Békás-szoroson át mentem, hogy elérjem az északi falvakat: Szabófalvára (Säbäoani), Jugánt (Iugani) és Kelgyesztet (Pildesti). Sajnos, Szabófalvára érkezésem éppen egy Jászvásáron (Iasi) megrendezett, a csángóság román eredetét bizonygató „tudományos ülés", és az ehhez a faluban kapcsolódó „demonstráció", valamint egy olyan EU-rapportőri látogatást követően volt, ahol a csángókat karhatalommal tartották távol az érdeklődő vendégektől. így nem csodálható, ha nem voltak hajlandók magyarul megszólalni (románul se nagyon). Kedvezőbb tapasztalataim voltak Klézsén (Cleja) és környékén. Az általam eddig csak irodalomból ismert csángó építkezést, lakásbelsőt tanul-