T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2002 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

Istvánfi Gyula: Makett és valóság

A makett továbbá tudományos és muzeológiai eszköz is. Különösen a régészet használhatja sikerrel. Az ásatási leletrajzok, cölöpnyomok, falmaradványok, töredékek keveset mondanak az eltűnt idők valóságáról. De ha néprajzosok, történészek, építészek vagy más szakmák képviselőinek a témában jártas csapata áll össze, a rekonstrukciót, az egykor volt valóság megközelítően pontos bemutatását készíthetik el. S amikor ezek a rekonstrukciós makettek múzeumba kerülnek, akkor válnak a muzeológia, az ismeretterjesztés könnyen érthető eszközeivé. Utoljára hagytam a makett, a makettezés tanulmányi, oktatási vonatkozásait. Az egyik esetben a makett valamely tárgy, szerkezet, épület térbeli valóságának érzékeltetésére szolgál csupán, s a makett készítői mesteremberek vagy a tanárok. A másik esetben a tanuló maga készít maketteket a valóság valamely bonyolult jelenségének megértéséhez, illetve a szakma megkívánta készségek fejlesztése érdekében. Ebbe a műfajba tartozik az általunk, a Műegyetem építészhallgatói által készített, itt látható kiállítási anyag is. Az építészettörténeti tanulmányok sorában első és egy szemeszter terjedelmű tantárgy a magyar népi építészet. Az anyaghasználat, a szerkezetismeret, a tömegformálás egyszerű eseteinek megtanulására, gyakorlati feladatként készülnek ilyen makettek. Egy évfo-