T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2001 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

Kecskés Péter: Szent Donát szobra a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

Szent Donát szobra a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban A felföldi mezőváros épületcsoport háromszögletű teréről kivezető, a szőlőhegyi teraszok felé vivő út mellé telepítendő szőlőhegyi védőszent kőszobrát a tervtanács 1973-ban elfogadta, majd 1986-ban és 1989-ben megerősítette. Az egykor a külterületi, Gyöngyös-Szurdokparton állt szobor a szőlőhegyek 18. századi védőszentkultuszában kiemelkedő szerepet játszó Szent Donátot (1759) jeleníti meg. A szobrot 1908-ban renoválták. Ekkor a talapzatra fekete festékkel az évszámot (téves olvasattal) 1769-re módosították. A szobor a gyöngyösi Szent Bertalan-plébániatemplom tulajdona, amit a múzeum nem tudott megvásárolni. 1982-ben a szobrot (ismeretlen elkövetők) ledöntötték, de a teljes anyag az abasári kapásház (tájház) udvarára került. Innen vitték vissza Gyöngyösre, ahol a gyöngyösi plébániahivatal udvarán állították fel 1993-ban. A felmérések, a fotók és az eredeti szobor anyaga alapján tervezzük gyöngyösi kőből faragott szobor hiteles másolatban történő elkészítését és a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban történő bemutatását. A kőszobor Gyöngyöstől északkeletre, a 13. századtól folytonosan művelt szőlőterület, a Sárhegy délkeleti sarkában, az abasári bekötőút mellett állt. A szobor mellett vitt el a Pest-Kassa fő közlekedési és kereskedelmi út. A szobor négyzet alaprajzú talpazatán dombormű és vésett felirat látható. A dombormű a vihar és jégeső elhárításáért könyörgő Donátot ábrázolja. A felirat: „S DONATE 1759". A talpazaton hengeres, sima törzsű ión oszlop áll. Az oszlopfő fölé Donát álló alakos, római légionárius ruhájú szobra került. A natúr kőfelületű szobor teljes magassága 482 cm. A szobor mellett két nyolcszögletűre faragott kőoszlopot találtunk. A kőoszlopokon (m: 118 cm) vaskampót és kovácsoltvas-maradványokat dokumentáltunk, ami arra utal, hogy kőlábazatos, vaslánckordon kerítette a szobrot. A római katolikusok számára a szobor kultuszhely volt. Az időjárási viszontagságok (fagy, jégeső, vihar) és szőlőbetegségek elkerülése, megelő-