T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2001 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

Hegyi Füstös Ilona: Nyári Egyetem Nagymegyeren

A gyerekekben fel kell ébresztenünk tárgyi és szellemi kultúránk megismerésének vágyát. Az óvodák mindennapi életébe be kell építenünk a természetes anyagokkal való ismerkedést, ezekkel való foglalatosságokat. A naptári évben végzett paraszti munkák hagyományos rendjét (tavasszal a kerti munkákat, állatkihajtást), ünnepi szokásait (pünkösdölést, betlehemezést), a hozzájuk kapcsolódó játékokat, táncokat, mondókákat, étkezési és varázsló szokásokat is meg kell ismertetnünk velük. Egy idő után maguk a gyerekek is természetesnek veszik majd, hogy tavasszal el kell készíteni a kiszebabát és a patakba kell dobni, vagy, hogy ősszel maguk is részt vesznek a szőlőpréselésnél, télen a fonóházi szokásokkal ismerkednek, és még sorolhatnánk. A dramatikus szokások megismertetése a gyerekekkel külön figyelmet érdemel. A konferencián elmondtam, hogy egy-egy szokás bemutatásakor vagy betanításakor vigyáznunk kell arra, hogy a kisebb részekre tagolt játékot ne ömlesztve, hanem alkalmanként újra és újra apróbb rögtönzésekkel tarkítva játszassuk el. A szereplőket folyamatosan cserélni kell, hogy mindenki átélhesse a másik helyzetét, és beleélhesse magát a szerepbe. így lassan az is kialakul majd, hogy kire melyik karakter illik. Óvodások esetében nyugodtan megfogalmazhatjuk, hogy a gyerekek gondolkodását, kifejezőkészségét, szókincsét a valóságtól elvonatkoztató képességüket is fejlesztjük ezekkel a játékokkal. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum olyan találkozási pontja a tájegységek népi építészetének, lakáskultúrájának, valamint az e vidékeken kialakult szokásvilágnak és a magyar folklórnak, hogy megfelelő helyszínt és segítséget tud biztosítani a pedagógusoknak és gyerekeknek a néprajzi búvárkodáshoz. Hogy könnyebben menjen az azonosulás itteni, múzeumbeli pedagógiai munkákkal, a jelenlévőknek Nagymegyeren rendhagyó tanórát tartottam. Az egyházi iskolák szokásrendjét követve, a tanulás kezdetén és végén közösen mondtuk el az imát. A „Regula az oskolában" derültséget keltett, hiszen ugyanazok az örökérvényű intelmek hangzottak el, melyeket manapság mi is szeretnénk gyermekeinkben tudatosítani. A „betűvetés" és „számvetés" tudományával is a régi módszerek segítségével ismerkedtünk. Az újra kisdiákká fiatalodott óvónők lelkesen énekeltek, játszottak, tanúi