T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2001 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

Bíró Friderika-Horváth Anita: Magyar napok Arnhemben

Magyarországi kutatóútjairól számos előadást tartott és kisebb-nagyobb tanulmányokat is írt. Kutatóútjait híres magyar tudósok és néprajzkutatók (György István, Fél Edit) segítették. A mű először 1947-ben jelent meg Amszterdamban. Budapesten 1980-ban már den Hollander halála után adták ki. A kiállításban bemutatott Holland család a vásártéren fényképek és rajzok abban az időben készültek, amikor Hollander a magyar Alföld falvait, városait járta. A fotó- és rajzanyag mindenekelőtt az ő szemén keresztül láttatta a tájat, a tanyát, a parasztlakást, az embert. Ebben a részben is felállítottunk egy enteriőrt. Az enteriőr egy hódmezővásárhelyi tanyai lakóház 1930-as évekbeli szobáját mutatta be. Azt a korabeli általános tanyatípust reprezentálta, ami a városban lakó parasztcsalád ideiglenes tartózkodási helye volt, vagyis a téli hónapokban a városban éltek, tavasztól késő őszig a mezőgazdasági munkák idején kint a tanyán. Tudjuk, hogy den Hollander kutatóútja idején egyre több család élt állandó jelleggel tanyán. Altalánosságban elmondható, hogy mindkét tanyatípus berendezése régies volt. Az enteriőr 19. századi berendezése a híres hódmezővásárhelyi festett bútorok legszebb darabjaiból állt össze. A „családtörténet", amit ennél az enteriőrnél elmondhatunk, az volt, hogy a református parasztcsalád régi bútorait a városi házból a tanyai lakóházba költöztette, a városi lakását pedig korabeli, már polgárosodó bútorokkal rendezte be. Den Hollander professzor, csakúgy, mint magyarországi tudóstársai az ún. matyó falvak sajátos településszerkezetét tekintette a tanyás települések „előfutárának".