T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2001 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

T. Bereczki Ibolya: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században

mi hallgatók bevonásával (PTE, DE néprajz szakos hallgatói), a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke tanárainak és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársainak szakmai irányításával és aktív részvételével kerül sor. A déldunántúli helyszíneken a kutatásokban részt vesznek a Pécsi Tudományegyetem néprajz szakos hallgatói és tanárai is. A téma helyszíni kutatása, a tervek szerint félévenként 100 egyéni kutatónapot vesz igénybe, ami a pályázati időszak egészére 600 terepmunkával töltött kutatási napot jelent. A helyszínen gyűjtött forrásanyag feldolgozása a kutatásban részt vevő kutatók és egyetemi hallgatók szokásos munkarendjéhez illeszkedik. A kijelölt kutatópontok a következők: Tokaj, Bodrogkeresztúr, Erdőbénye, Tolcsva, Mád, Gyöngyös, Gyöngyöspata, Hejce, Hidas, Fadd, Drávacsehi, Muraszemenye. A kutatás, terveink szerint, kiterjed a felsorolt kutatópontok közvetlen környezetére is. Az elvégzendő kutatási feladatok: 1. A települések táji, ökológiai adottságai. Környezetátalakítási tevékenység, a környezet természetes és mesterséges változásai. 2. Település-néprajzi vizsgálatok. 3. A népi építészet és lakáskultúra alakulása a vizsgált időszakban. 4. A vizsgált települések lakosságának tárgykultúrája. 5. Demográfiai változások a vizsgált településeken. 6. A helyi társadalom változásai a 19-20. században. 7. A hitélet néprajzi vizsgálata. A felekezeti viszonyok tükröződése a mindennapi életben és a tárgyi kultúrában. 8. Az egyházi építmények néprajza. 9. Művelődési viszonyok a vizsgált településeken. 10. Folklórhagyományok. Témafelelős: Bartha Elek, Cseri Miklós, T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt. A kutatás gazdasági megalapozottsága A program a Szabadtéri Néprajzi Múzeum középtávú tudományos tervében foglaltakon, a múzeum kutatási stratégiáján alapszik. A múzeum teljes megvalósítása, valamennyi tervezett tájegység belátható időn belül történő megépítése nemcsak tudománypolitikai érdek. E nagy ívű telepítési koncepció beteljesítése a nemzeti kulturális örökség fontos szegmensének egy helyen történő, hosszú távra szóló megőrzését és megismerhetőségét teszi lehetővé. A múzeum költségvetési forrásokból évente garantált, meghatározott összeget képes fordítani koncepciója megvalósítására. A projekttel elér-