T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2001 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

T. Bereczki Ibolya: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században

módrekonstrukciók segítségével változatos eszközegyütteseket tudunk rögzíteni (kapás, borkereskedő, tisztviselő, céhes iparos). A tervezett kutatás főbb munkafajtái és témakörei: 1. Építészeti felmérések és vizsgálatok. 2. A tájegység telepítési tervének, tenderanyagának, kiviteli terveinek elkészítése, állandó épületszerkezeti kiállítása megtervezése. 3. Néprajzi tárgy- és témagyűjtések, (műhelyek, gazdasági épületek, lakóház-berendezések) 4. Speciális történeti-néprajzi célkutatások. 5. A gazdálkodás és a természeti környezet átalakulása. 6. Történeti források feltárása (település-, ház- és családtörténeti adatok célkutatása a régió levéltáraiban és a kutatópontok egyházi anyakönyveiben. 7. „Építmények és tárgyegyüttesek a felföldi mezővárosi társadalomban" című forrásközlő gyűjteményes kötet elkészítése. Témafelelős: Kecskés Péter Családtörténetek a Hegyalján és a Mecsekalján a 19-20. században A kutatás során a falusi és mezővárosi társadalom azon kulturális jelenségeit vizsgáljuk, amelyek az individuum és a közösség kapcsolatrendszerének hatásmechanizmusait tárják fel a címben meghatározott időintervallumban. Mint alapkutatás, elsősorban a települések belső családi, geneológiai, gazdasági kapcsolatrendszerének rekonstrukcióját, dokumentálását és ezek összehasonlító elemzését tűzzük ki célul, a rendelkezésünkre álló - a már jelentős eredményekről tanúskodó - néprajzi módszerekkel. A kijelölt kutatási helyszínek: Tokaj, Bodrogkeresztúr, Erdőbénye, Tolcsva, Mád, Drávacsehi, Muraszemenye és ezek közvetlen környezete. A kutatás tervezetében a négy év során 800 terepkutatással töltött kutatónappal számolunk. A Dél-Dunántúlon folytatandó kutatásokban a Pécsi Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének oktatói és hallgatói is részt vesznek. A kiválasztott települések családszerkezeti, rokonsági kapcsolatrendszerének feltárását írott forrásanyagokra és visszaemlékezésekre, családtörténetekre alapozva vizsgáljuk. 1. A néprajzi terepkutatás során a személyes élettörténetek vizsgálatában hangsúlyozott szerepet kap az „oral history" módszer, elsősorban adatszerű anyagának feltárása, illetve a „paraszti írásbeliség"-ben fellelhető anyaghalmaznak rendszerező elemzése. 2. Levéltári, anyakönyvi források vizsgálata. 3. Az összegyűjtött családtörténeti anyag alapján lokális társadalomszerkezeti modellek elkészítése.