T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2001 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

T. Bereczki Ibolya: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században

kumentáció készítésén túl tudományosan hiteles, a szabadtéri múzeumok megvalósítási elveihez maximálisan igazodó állandó kiállítások, tájegységek létrehozása. Az épületek hiteles berendezéséhez nagyszámú néprajzi tárgyra, s a napjainkban folytatott gyűjtés nehézségeit figyelembe véve jelentős számú műtárgymásolatra, esetenként rekonstrukcióra is szükség van a 19. századi falusi és mezővárosi életkörülmények hiteles megjelenítéséhez. A múzeumban egy-egy tájegységben az adott korszakra és a kibocsátó vidékre jellemző növénytársulások megjelenítését, ugyanakkor a termesztett növények széles skálájának bemutatását is fel kívánjuk vállalni. A projekt megvalósításával harmadik célkitűzésünknek, a közelmúlt és a jelenkor változásai dokumentálásának is eleget kívánunk tenni. A magyar szabadtéri múzeumok ugyanis létrejöttük óta küzdenek azzal a tudományos problémával, hogy kutatásaik és a bemutatás időhatára hol végződjék. Húsz-huszonöt esztendővel ezelőtt, amikor kikristályosodott a Szabadtéri Néprajzi Múzeum telepítési terve, elődeink úgy vélték, hogy a 20. század fordulójáig célszerű követni és a kiállításainkban bemutatni a népi építészetet és a paraszti lakáskultúrát. Azóta azonban bebizonyosodott, hogy bár a paraszti kultúra klasszikus értelemben vett korszaka az I. világháborúval lezárult, nem mondhatunk le az azt követő korszakok gazdasági és társadalmi változásainak dokumentálásáról és múzeumi kiállításokon történő bemutatásáról. Különös figyelmet kell szentelnünk a legutóbbi évtizedek változásainak vizsgálatára, amely mind ez idáig teljes egészében kimaradt a tudományos kutatási tervekből. Az újabb adatfelvételek, további gyűjtések nem csak a mai múzeumban őrzött anyag kiegészítését szolgálják, hanem hozzásegítenek a jelenkori népi építészeti és életmódbeli változások megfelelő mélységű felméréséhez is, hozzájárulnak a modernizációs folyamatok dokumentálásához, s lehetőséget teremtenek hagyományos formák továbbélésének megértéséhez. A kutatás eredményeit részben a múzeumi kiállításokhoz beépítve (felvállalva az újabb korszakok bemutatását is), részben önálló tudományos publikációkként kívánjuk közreadni. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékével együtt, valamint a Pécsi Tudományegyetem néprajzos hallgatóinak és oktatóinak bevonásával olyan, három évre tervezett kutatássorozatot kíván megvalósítani, amely a közös terepkutatások révén közvetlenül is haszno-