T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2001 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

Bemutatjuk. Sári Zsoltot Sári Zsolt az új évezreddel együtt, 2001. január elsején a nyilvántartási osztály muzeológusaként kezdte meg pályafutását a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Fiatal kora ellenére komoly muzeológiai tapasztalatokkal rendelkezik, emellett több tudományos munka szerzője. Néprajzi érdeklődésének kezdeteiről, első szakmai eredményeiről és szentendrei terveiről, elképzeléséről beszélgettem új kollégánkkal. 1976. július 22-én született Egerben. Az általános iskolát a Heves megyei Szihalmon végezte, majd az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. 1999-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajz-politológia szakán szerzett diplomát, emellett részt vett a debreceni egyházmegye hitoktatási képzésén. Egyetemi évei alatt kétszer szerepelt sikeresen az Országos Tudományos Diákköri Konferencián: 1997-ben „Mert én erre születtem... "Egyéniségvizsgálat egy bodrogzugi vallási közösségben című, majd 1999-ben Egy ünnep mindennapjai. Adalékok a magyarországi úmapi kultusz néprajzához című pályázatával. Már egyetemistaként a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársa. Részt vett a „Népélet a Közép-Tisza vidéken" című állandó néprajzi kiállítás rendezésében. Első önálló rendezésű kiállítása 1999 nyarán nyílt meg Szolnokon ,A paraszti asztal örömei. Hagyományos ételek, népi konyha a Közép-Tisza vidéken " címmel, amit vándorkiállításként öt másik városban is bemutattak. A kiállításhoz önálló katalógust jelentetett meg, és konferenciát szervezett. A karcagi tárlathoz újabb, „Barangolások a nagykunsági konyhákban" című kis füzetet állított össze. 2000-ben egyik főrendezője volt a Damjanich János Múzeum ,JEzeréva Tiszamentén" című millenniumi kiállításának, felelős szerkesztője az azonos című tanulmánykötetnek. Számos konferencia és tudományos tanácskozás előadója volt, több tudományos szervezet tagja és tisztségviselője. B. M.: Egy mai fiatalnál, főleg, ha nincs kapcsolata a néptánccal, népzenével, népművészetekkel, nagyon ritka a néprajzi érdeklődés. A Te figyelmed hogyan fordult a népi kultúra felé? S. ZS.: Alapvetően Szihalmon eltöltött gyermekkorom, a hagyományokhoz ragaszkodó családom, nagyapámhoz és nagyanyámhoz fűződő benső-