T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2001 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

se, kívánalmai szerint újították fel, mi a múzeumban a 20. század elejére kialakult állapot rekonstruálására törekedtünk. Ez részint a megmaradt elemek (stációk, kőkerítés a kovácsoltvas kapuval, kőkeresztek) hiteles másolatának elkészítését, részint a már hiányzó, elpusztult elemek (festett bádog stációképek, öntöttvas corpus) rekonstruálását, pótlását igényelte. A kálvária kiválasztásánál ennek megvalósíthatósága is szerepet játszott. A gyulafirátóti kálvária stációfülkéi, a feszületeket körülvevő kőkerítés minden nehézség nélkül felépíthetők voltak, a három kőfeszület közül a közelmúltban történt felújításig csupán a középsőn volt öntöttvas corpus. Ezért a kálváriacsoport rekonstruálása jóval kevesebb problémát okozott, mint a kőből faragott, többalakos kálváriák másolatban való elkészítése. A kálvária eredeti helyén, a falu északnyugati részén, a katolikus és református templom mellett megközelíthető domboldalon helyezkedik el, több kilométerről láthatóan. A kőből falazott, téglaboltíves fülkéjű, lapos nyeregtetős stációépítmények a menetirány bal oldalán, azzal párhuzamosan sorakoznak. A terepszint a feszületekig nem egyenletesen emelkedik: az első hat stációnál kisebb mértékben, a 7-10.-nél meredekebben, majd egy kisebb völgy után a feszületekig ismét egyenletesen. Az első hat stáció közel egy vonalban helyezkedik el, majdnem azonos távolságra egymástól (6,64-6,92 m). A 7. stációtól kezdődően tompaszögben megtörik a sor északkeleti irányban. A 7-14. stációk is közel egy egyenesbe esnek, de enyhe ívet írnak le. Egymástól való távolságuk 6,83-6,90 m. A stációfülkék alig érzékelhetően fűrészfogasan vannak elhelyezve a menetirányra, így a tompaszög két szárában elhelyezkedő fülkék lépcsőzetesen egymás mögött láthatók. A múzeumban a stációfülkéket az eredeti elhelyezésükhöz igen hasonló módon sikerült terepre ültetni, csupán a stációk egymástól való távolságát kellett csökkentenünk. A dombtetőn emelkedik a kálvária csoport, melyet az oválistól kissé eltérő, elöl kihasasodó, szemlencse formájú kőkerítés vesz körül az északról dél felé enyhén lejtő terepen. így, bár a körítőfal azonos magasságú, oldalról nézve a falkoszorúnak mégis a stációk felé kis lejtése van. A kerítésen belül a terep fel van töltve, - a terepszint itt megközelítőleg sík - a szintkülönbséget a kétszárnyú, kovácsoltvas kapu nyílásában két lépcsőfok hidalja át.