T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2001 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

dus egészen a malom megvásárlásáig, illetve bontásáig tartott. Erről az időszakról és a hozzá tartozó berendezési állapotokról Ács Judit néprajzkutató részletes néprajzi gyűjtést készített. A berendezés koncepciója A berendezéssel a malom működésének aktív periódusát kívántuk bemutatni, hiszen egy malom esetében az őrlésen van az elsődleges hangsúly, nem pedig a használaton kívüli állapoton. Ehhez az 1950 előtti időszak kapcsolható legbiztosabban. Az említett periódushoz is két állapot tartozik (az egyik alkalmazottal, a másik a család által lakottan), melyek közül a tulajdonos és családja által meghatározott időszak fogható meg legbiztonságosabban.^ berendezés tehát az 1940-es évek állapotait tükrözi vissza. Dusnok rác lakossága a fenti időszakban szegénységben élt. Az erősen hívő katolikus családokban sok gyerek volt, így a szerény vagyon is több részre oszlott, és a megházasodó gyerekek családjai nehéz körülmények közé kerültek. így volt ez Koprivánacz Péter felesége Sipos Ágnes (magyar asszony volt, de rácul jobban beszélt) esetében is. A családnak 35 katasztKoprivánacz János... és felesége, Bogándi Mária a 20. század elején