Bíró Friderika, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 1998 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

szaknak is, hiszen éppen akkor indult útjára Göcsej nagy tudósa, hogy egy akkor 1000 éves múltú közösség történetét, életmódjának szellemi és tárgyi emlékét megismerje, összegyűjtse. Gönczi Ferenc, a kiváló tudós 1896-97-ben kezdte meg 10 évig tartó kutatómunkáját Göcsejben. Azoknak a magyarországi tájaknak egyikében, amelyeknek lakói a honfoglalás óta folyamatosan egy helyen és együtt laknak. Nem volt tehát véletlen, hogy akkor, a szép fotókiállítás megnyitóján a két dátumot együtt említettem. Most ezen a kiállításon is ezt teszem. Az itt látható fényképek, rajzok, tárgyak régmúlt idők hangulatát elevenítik fel. A fényképekről a szelíd, lankás, dimbes-dombos zalai táj néz vissza ránk, s a régi határőr népek, várszolgák, várjobbágyok, nemesek és parasztok kései leszármazottai tekintenek felénk. A rajzokon, fényképeken látható jellegzetes zsúptetős házakból a szegek vidékének különös, meleg hangulata árad, az utcák, a göcseji kanyargós utak pedig egy ismeretlen világba vezetnek minket. Abba a régi, századfordulói világba, amelynek hagyományos paraszti kultúráját Gönczi Ferenc még teljes virágzásában ismerte. A kiállított tárgyak: az asztal, a pad, a láda, a faragott széktámlák, a képek, a különböző eszközök, a szép hímzések ezt a paraszti világot hozzák közelebb hozzánk. Azt a világot, amit mi 100 évvel később, a harmadik évezred küszöbén már csak töredékeiben, fényképeken és már csak a múzeumokban láthatunk. Ezen a kiállításon azonban egy másik világba, a föld alatti tárgyi világba is bepillanthatunk. Gönczi Ferenc Kaposváron eltöltött éveiben ugyanis régészeti kutatómunkát is végzett. E régészeti munka dokumentumai két tárlóban láthatók. Ott sorakoznak azok a csodálatos rajzok is, amelyeket Gönczi a régészeti leletekről készített. A tárlókban rajzfüzetek, gyűjtőfüzetek, saját rajzaival illusztrált könyvek, cikkek hirdetik az ízig-vérig tudós pontos munkáját. Körben tárgyak, régészeti emlékek, történeti dokumentumok, mind-mind az ő gyűjtései. A kiállítás azonban nemcsak Gönczi Ferenc néprajzi, régészeti kutatásairól szól, hanem életútjának egy-egy állomását is felvillantja. Marx Mária, a kezdő néprajzos kitűnő érzékkel megrendezett kiállítása hűen mutatja be a neves tudóst és hozza látható közelségbe életét is. Bepillantha-