Bíró Friderika, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 1998 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

dezés legrégibb darabja egy láda, melynek fedelén, a belső oldalon fekete színű ecsetes festés, s 1810-es évszám látható. A levéltári források és a szóbeli gyűjtések tanúsága szerint a közelben nem volt jelentős bútorkészítő és -festő központ. A település polgárosodása korán, már a múlt század elején megkezdődött, lakói ezt a folyamatot lakáskultúrájukban is kifejezték. A 19. század végén többnyire helyi asztalosok által készített, de már boltban vásárolt, gyári elemekből összeállított bútorokat használtak. Hajdúbagos a környező falvak közül mind gazdaságilag, mind szellemileg igen hamar kiemelkedett, de a felvirágzást a gazdasági válságok és a háborúk visszavetették. Lakossága napjainkra nagymértékben elöregedett. Kurucz Enikő