Bíró Friderika, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 1998 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

A lakóház alaprajza berendezési tárgyakkal 1. ágy, 2. asztal, 3. kanapé, 4. szék, 5. gondolkodószék, 6. szekrény, 7 kredenc, 8. komód (sublót), 9. utazóláda, 10. katonaláda, 11. láda, 12. gyalogszék + mosdótál, 13. tejesstelázsi, 14. tálasszekrény, 15. ládáspad A család 24 holdon gazdálkodva, középparaszti szinten élt. A jelentősebb arányú földművelés mellett 10-12 szarvasmarhát neveltek, 2 ökröt, 2-3 fejőstehenet, 2 igáslovat tartottak, sertést saját szükségletre hizlaltak. A földművelés hasznából fizették adójukat, eladásra elsősorban dinnyét és krumplit termeltek. Igáslovaikkal dinnyefuvarozást is vállaltak a szomszédos falvakban. A telek beépítése előkertes, vagyis a lakóház nem az utcafronton, hanem attól hátrébb helyezkedik el. Alaprajza szoba-konyha-szobakamra elrendezésű, tornác csak a lakórész előtt húzódik. A boltíves tornácról lépünk be a konyhába, melyet itt pitarnak neveznek, innen nyílik jobbra a tisztaszoba, balra a lakószoba. A tornác végén van a kamra bejárata. Az épület falai fecskerakásosak: a szalmával kevert sarat villával rakják egymásra. Deszkás fa födéméi fölé torokgerendás fedélszéket állítottak, melyet náddal fedtek be. Szobáit cserépből épített nagyméretű boglyakemencékkel fűtötték. A lakóház berendezése egy kisnemesi származású, de paraszti életformát folytató család életét idézi az 1920-as évek időszakából. A kéményaljában még áll a sárból rakott középpadka, de már nem főzésre, csak tárolásra használják. A főzés a két oldalsó padkán történt, és innen fűtötték