Bíró Friderika, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 1998 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)
T. Bereczki Ibolya: A jobbágyfelszabadítás és hatása a paraszti kultúrára
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai hosszú évek óta dolgoznak alkalmanként közös tudományos programokban, s 1996 óta a két intézmény közötti együttműködési megállapodás adja az együttes munka keretét. 1997 decemberében a Vajdahunyadvárban a két múzeum közművelődési osztályának munkatársai rendeztek nagy közönségsikert arató időszaki kiállítást „Karácsonyi asztal" címmel. A két múzeum eltérő adottságai, de egymáshoz illeszthető kutatási programjai révén formálódott az elképzelés a jobbágyfelszabadítást - mint 1848ban a parasztság életét leginkább befolyásoló történelmi eseményt - bemutató időszaki kiállítás közös megrendezéséről. A mindkét múzeum által, különböző fórumokhoz benyújtott és támogatást elnyert pályázatok adták a megvalósítás anyagi bázisát. A legnagyobb mérvű erőforrást a Magyar Mezőgazdasági Múzeum fenntartója, a Földmüvelésügyi Minisztérium bocsátotta rendelkezésre. 1997. november végétől 1998 februárjáig tartott a kiállítás tématervének és forgatókönyvének kidolgozása. A tématervet 1998. február 23-án a két intézmény közös tudományos tanácsa vitatta meg és fogadta el, számos új ötletet is nyújtva a rendezőknek. A kiállítás szervezői a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Balázs György és Kurucz György, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Bíró Friderika és T. Bereczki Ibolya voltak. A kiállítás koncepciójának középpontjában a jobbágyfelszabadítás törvénybe iktatásáig terjedő előzmények, az ország 18. század végi - 19. század eleji „közállapotának" bemutatása, a törvények megszületéséhez vezető történelmi folyamat bemutatása, valamint a jobbágyfelszabadító törvények megvalósulása nyomán bekövetkező gazdasági és társadalmi átalakulás érzékeltetése állt. A tervezett megnyitásig rendelkezésre álló rendkívül szoros határidő erőteljesen felgyorsította a munka valamennyi fázisát, aminek következtében gyakorlatilag egy időben folyt az anyagválogatás, a forgatókönyv véglegesítése, a restauráltatás, és a kiállítás látványtervének elkészíttetése. A kiállításnak a Mezőgazdasági Múzeum négy terme, összesen mintegy 700 négyzetméternyi alapterületen adott helyet. A tematika maximálisan igyekezett igazodni a termek sajátos adottságaihoz és lehetőségeihez. Az első terem jobb oldalán a látogatót a Kurucz György által rendezett első rész fo-
