Bíró Friderika, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 1998 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

H. Csukás Györgyi Bepillantás a Bakony, Balaton-felvidék tájegység építésének műhelytitkaiba

A kapolcsi cédulaház vásárlási javaslata, indoklása Kapolcs a Veszprém-Nagyvázsony-Tapolca útvonalon, az Eger-patak völgyében fekvő falu, amely malomiparáról nevezetes. A ma jelentéktelennek tűnő, elnéptelenedő falu a múlt században, sőt még a századfordulón is forgalmas, jelentős iparral rendelkező népes hely volt, evangélikus és katolikus magyar, valamint jelentős zsidó lakossággal. Az eredetileg kuriális község nemesi lakói nemesi földeikre jelentős számban telepítettek bérlőket, árendásokat a 18. század elejétől kezdve. 1770-ben már 17 iparos működött a faluban, ebből 12 molnár. 1836-ban 9 lisztelő- és 3 fűrészmalmot hajtott az Eger-patak. A századfordulón készült statisztikai felmérés 5 kovácsot, 4 gépgyártót, 7 fazekast, 8 asztalost, 17 takácsot, 1 szabót, 17 csizmadiát, 19 molnárt, 1 hentest, 7 kőművest, 2 ácsot, 6 vendéglőst regisztrált Kapolcson, s 15-en foglalkoztak mellékesen iparral. Ekkor az 1099 fős lakosság 488 főnyi kereső népességéből 112-en foglalkoztak iparral, kereskedelemmel. 1910-ben a lakosság 31,7 % -a iparból élt. 1925-ben még mindig 60 iparos működött a faluban. Tudomásunk van a molnárok, takácsok, fazekasok, csizmadiák céhéről, valamint az asztalosok, bognárok és kovácsok összevont céhéről. Az Egerpatakon egymást követték a malmok. A deszkametszők a fafeldolgozó iparnak anyagot biztosítottak. Századunk első felében a Krausz (Kertész) Aladár-féle bútorüzem 10-13 segédet foglalkoztató nagyobb bútorüzem volt, melynek épülete ma is áll. Kapolcs, mint kisebb kályhásközpont is ismert. Kutatásra váró feladat még az egykori sörház alapításának, működésének feltárása. A korán polgárosult, jelentős számú iparost foglalkoztató településen nem csoda, hogy falu létére vásárokat tartottak, s a vásártéren 1890-ben cédulaház épült. A „Kűház" néven ismert részen elterülő vásártér a Monostorapáti felé vivő útról északra nyílik, egy homokpartba vágott meredek földút vezet oda. A jelenleg birkalegelőnek használt domboldal keleti részén egy sor ház („kűház ") áll. A házsor előtt vivő út az északi oldalon a dörögdi útra kanyarodik rá, a vásártér így onnan is megközelíthető. A dombhát közepe táján helyezkedik el a megközelítőleg E-D tájolású cédulaház a hozzáépített mázsaházzal, bejáratával dél felé. 1945-ig évente két