Bíró Friderika, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 1998 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)
H. Csukás Györgyi Bepillantás a Bakony, Balaton-felvidék tájegység építésének műhelytitkaiba
vizenyős területen a falu káposztáskertjeivel, úgy a múzeumban is a közkúttal és mosóval majdnem szemben fog emelkedni a katolikus templom. A faluközpontba befutó utcasor másik oldalán a nyirádi porta épületegyüttese áll majd, amely a területünkön gyakori közös udvarokat fogja megjeleníteni. A mindszentkállai és szentgáli telek közt fasorral kísért út vezet a faluközponttól távolabb fekvő létesítményekhez, a szentjakabfai olajütőhöz, a vásártérre, a temetőhöz és a kálváriához. Az út másik oldalán magasodó domboldal viszont a szőlőhegyi építmények telepítésére kínál ideális terepet. Az épületkiválasztásnál természetesen arra is ügyelni kellett, hogy ha már közkutat telepítünk a tájegységbe, a porták egy része nélkülözze a kutat. Ha katolikus templom és temető épül a tájegységben, katolikus családok megfelelő számban reprezentálva legyenek. A helyi adottságok, terepviszonyok meghatározó voltát mutatja, hogy telepítési tervünket a pontos geodéziai felmérések ismeretében módosítani kellett, de még az építkezés megkezdése után is végeztünk kisebb korrekciókat annak érdekében, hogy egy már meglévő kutat felhasználhassunk a szentgáli telken, és a fasort ne kelljen kivágni. A stációsoros kálváriát már eleve saját terepadottságaink figyelembevételével választottuk ki. Berendezés A berendezésnek illeszkednie kell annak a családnak a létszámához, összetételéhez, gazdasági, társadalmi szintjéhez, vallásához, amely a bemutatandó portát lakta. A berendezés kora az épület bemutatási korával egyező, ami természetesen nem zárja ki régebbi tárgyak, bútorok bemutatását, hisz ezek a parasztházakban olykor sok évtizeden át használatban voltak, legfeljebb helyet, funkciót cseréltek, vagy a szőlőhegyi hajlék szobájába vándoroltak. Szoros összefüggés van a lakóház füstelvezetési rendszere és a berendezése között: a füstöskonyha használata, bútorzata más, mint a szabadkéményesé, vagy zárt kéményesé, ugyanígy eltérő a nyitott és zárt tüzelők edényanyaga. A berendezés ad lehetőséget leginkább az etnikai, vallási különbségek megjelenítésére, a társadalmi helyzet reprezentálására. A szentgáli kisnemesek, akik királyi vadászként élveztek nemesi kiváltságokat, agancstrófeák, agancs- és őzlábfogasok használatával, valamint a szarvasmotívum gyakori alkalmazá-