Bíró Friderika szerk.: TÉKA 1997 1-2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

Kozma Istvánné Lovas Erzsébet (1916-1997) Elmentél hát Örzsike néni, múzeumi rokonunk és barátunk! Elszólíttattál, mielőtt még fölépült volna a házad a Szabadtéri Múzeumban Húsz éven át türelmesen vártál és segítettél munkánkban Február 26-án többszáza n kísértünk utolsó utadra Napfény ragyogta be az őcsényi temetőkertet, hol évszázadok óta pihennek rokonaid Fekete ruhás asszonyok ajkán Neked szólt a zsoltár Milyen is voltál? Halk szavú és mégis erős Szerény és bölcs Másoknál jobban tudtad, mi a fontos és mi a jelentéktelen szavaid nyomán értettem meg sárközi őseidet „Szerették a sokat és a szépöt'* - mondtad páratlan tömörséggel Elmentél, de nem hagytál itt Őcsényi otthonod tárgyai közt Te is ott leszel Emléked hangszalagok, fotók és videofilm őrzi a múzeumban Hálával búcsúzunk Tőled Gazdag voltál és adtál Szenvedtél és mégis egyenesen jártál Tudtál hinni, és Isten kézen fogott Téged. Zentai Tünde