Bíró Friderika szerk.: TÉKA 1997 1-2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

Hol feküdt az újszülött (az anya ágyában, mellette a padon, csuklóstámlájú, ún. ringón, bölcsőben, teknőben stb)? Tettek-e valamit a gyermekágyas asszony ágyába rontás, szemmelverés stb. ellen? Igen - nem. Ha igen, mit, mikor és hová? Az alvóhelyek fajtái: (vázlatrajzon jelölendő az alábbiak figyelembevételével) Az ágy bútordarab változatai a. Asztalos készítette nagyágy (faragott, esztergált, politúrozott, színes, virágos festésű, évszámos ágy, magas ágyfej figurális kialakítással, oszlopos mennyezetes ágy, alacsony fedéllel ellátott ágy stb.). b. Keményfából ácsolt nagyágy (vésővel mélyített, rovátkolt, karcolt, mértanias, esetleg indás-virágos díszítésű, pácolt, színezett). c. Ágyszékláb (magas, állványra, bakokra vagy földbeásott cölöpökre helyezett, hosszú deszkákból alkotott fekvőhely). d. Kiságy: kisebb méretű, alacsony ágy alacsony ágyvégekkel vagy támla nélkül, oldaldeszkákkal. e. Toliágy: kerekes kiságy deszkából, nagyágy alá gurítható méretű, esetleg kerekek nélkül. f. Dikó: lécvázas, rendszerint házilag faragott, támla és oldalak nélküli kiságy, melynek fekvő felületét kukoricaháncsból, zabszalmából vagy gyékényből fonták. g. Összecsukható ágyak (padágy, láda vagy sublódágy, asztalágy, szekrényágy, egyéb). h. Vacok: részben tűzhely-, kemence-, sárpadkájára, részben lábakra (esetleg cölöp, azaz földbevert lábakra) szerkesztett nagyon egyszerű kiságy (mozdítható vagy rögzített). Ágyak és helyi nevük: Alvásra használt egyéb bútorok és helyek: A. Padok: alvópad, sarokpad, hosszú pad vagy lóca, csuklóstámlájú pad (más néven ringő v. ringó), vályogból, földből, kőből épített alvó/ülő „sárpadka'*. B. Ládák: hosszúláda (140 centinél hosszabb), karosláda, egyéb padláda, ruhásláda, sublódfiók. C. Kemence, kályha és tűzhely környékén: padkáján, tetején, sutban/kuckóban. D. Földön megvetett ágy. E. Egyéb: