Bíró Friderika szerk.: TÉKA 1997 1-2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

recski megpróbáltatások következtében színészbetegség (hangszálpolip, krónikus rekedtség) rosszabb fajtája akadályozta munkájában. Több évi bel- és külföldi gyógykezelés (1960-1962) után fel kellett hagynia a színészettel. A pályamódosításhoz fogódzót adott Rassy Tibornak történettudományi érdeklődése, széleskörű olvasottsága. 1963-ban a Színháztudományi Intézet Történeti Osztályára került, ahol a színészhagyatékokkal, nyomtatott és kéziratos adatok rendszerezési feladataival bízták meg. Életének ezen öt éves szakaszával kapcsolatban különösen két eseményről beszélt szívesen. Kocsi Patkó János (1771-1842) színigazgató tevékenységének feltárásáról és a Nemzeti Színház lebontásának dokumentálásáról. A nemzet színházának lerombolása, a megőrző adatolás lehetőségének hiányosságai lelkileg megviselték. Valószínűleg ezeknek is betudhatóan keresett új munkahelyet. Közben és párhuzamosan (1962-1970) a Magyar Rádió külső munkatársaként, főként a Falurádió rovatnál tevékenykedett, riportok és interjúk készítésénél nagy tereptapasztalattal, hely- és emberismerettel. Dömötör Tekla folklorista segítségével muzeológusi vizsgát tett, s 1969-ben a Néprajzi Múzeum Falumúzeum Osztályára került, ahol 1974-ig adattárosként dolgozott. Az önállóvá vált Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, annak Szentendrére költözésétől egy évtizeden keresztül, a Muzeológiai Osztály munkatársa volt 1984-ig, nyugdíjazásáig. A múzeumi könyvtár kezelője volt, aki az első ezerkétszáz tételt leltározta. Közben a néprajzi muzeológia gyakorlatától eltérő, olyan Történeti Adatgyűjteményt hozott létre, amelyben a levéltári adatok közvetlenül az áttelepített építményekre, illetve kutatópontokra vonatkoztak. Ehhez az Országos Levéltár és a megyei levéltárak speciális gondjait kellett kutatnia Debrecentől Zalaegerszegig. Rassy Tibor érdeme, hogy célfeladathoz megtalálta a kutatási módszert, és a megfelelő forrásokat feltárta. Az általa létrehozott másolatgyűjtemény több mint háromezer tételt számlál. A limitációk és hagyatékok anyaga mellett megszerezte a rendszeres településtörténeti kutatáshoz elengedhetetlen, három katonai felmérés térképeinek kutatási másolatát.