Bíró Friderika szerk.: TÉKA 1995 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)
Daruzott csarnok, ahol 2 tonnás híddaru jár a hosszanti tengely irányában. A gépek lényegében alapgépek: szalagfűrész, körfűrész, marógép és gyalugépek. Ezeket úgy helyezték el, hogy a csarnok közepén jelentós összefüggő szabad terület álljon nagyobb szerkezetek összeállítására. A hátsó rövidebb oldalon a fal mellett állnak a munkapadok (satupad stb.). Az alapgépekhez viszonyítva jelentősebbnek tűnt a kézi kisgépek felszereltsége. Ezek működtetésére az elektromos áram mellett sűrített levegő vezetékrendszer is kiépült. A csarnok padozata fakocka burkolat, a falak fémüvegből, téglából és kopilit üvegből készsültek. A kapuk gépi működtetésűek. A középső hajó kb. 15 m széles, szintén vasszerkezetű és kb. 20 m hosszú. Minden helyiségbe nem tudtunk bejutni, de az elmondottak szerint egy viszonylag kis méretű kovácsműhely, gépészeti helyiségek (porleválasztó, sűrített levegő központ) és hátsó oldalán nyitott gép- és járműtároló tartozott a csarnokhoz. Egy közbülső födém a faanyag tárolását biztosította. A harmadik egység egy kb. 12 m széles, részben vasszerkezetű és részben téglaépület. A terepadottságokból származóan a főbejárat felőli része kétszintes kialakítású. Ebben az épületrészben volt található a kb. 12x15 m-es asztalosműhely, amelyből egy külön restaurátor műhely nyílt, itt kisebb műtárgyak pl. óra restaurálását végezték. A kétszintes részben női és férfi öltözők, WC helyiségek voltak, fölöttük nagy méretű tartózkodó helyiség helyezkedett el konyhai pultokkal és felszerelésekkel. Ebből a tartózkodóból lehetett bejutni az ács-restaurátorok kisebb rajztermébe. Belső megközelítéssel az alsó szinten működött a fémrestaurátori egység, kb. 40 m 2 területen. Az épület ezen szárnyának alsó szintjén kívülről lehet megközelíteni a tűzoltószertárat, a motorszerelő helyiséget és a kisebb kézi-raktárakat. Az épületben nem voltak műtárgyraktárak, viszonylag kis terület szolgált a napi anyag tárolására. Egy másik épületben volt a kb. 150 m 2 területű papírrestaurátori műhely. A csarnokokat és a műhelyeket vagy kívülről, esetenként egymásból lehetett megközelíteni. Ebből adódóan esetleg változó igénynek megfelelve könnyebb az egyes funkcionális egységek módosítása, megváltoztatása más új funkciók helyszükségletének kialakítása.