Bíró Friderika szerk.: TÉKA 1995 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

kereskedőváros életmódjában milyen különbségek vannak, s ezeknek milyen történeti indokaik lehetnek. Peter Lewis (Anglia) a falu és az ipari kisváros átalakulásának nehézségeit ecsetelte (Beamish), illetve e folyamatból mi menthető át a múzeumi bemutatás során. Tom Sheedy (Írország) Bunratty Castle and Folk Parkban megvalósítottak alapján azt mutatta be, hogy a 15-16. századi főúri kastély mellé telepített falusias városi utca építményei és berendezései milyen kultúrtörténeti tanulságokkal szolgálnak. Elméleti-fogalmi kérdéseket feszegetett Jan Vaessen: a városiasodás mint történeti alakulás, továbbá a városi építmények és a városi életmód közötti ellentétek és feszültségek. Olga Sevan (Oroszország) a város és falu életének múzeumi megjelenítési különbségeket érzékeltette. A vallásosság és a szakrális építmények múzeumi bemutatásának példái Tony Buckley (Észak-Írország) az Ulster Folk and Transport Museum, Peter Janisch (Németország) pedig a Hessenpark tapasztalatai szerint adta. Lars Roede (Norvégia) főként a középkori norvég fatemplomok építési kérdéseit ecsetelte, Jerzy Czajkowski (Lengyelország) felsorolta az európai országokban megvalósult „múzeumi" templomokat. Adriaan de Jong (Hollandia) a nagyobb búcsújárások és zarándoklatok egységesítő szerepére hívta fel a Figyelmet. Eurwyn Wiliam (Anglia) St. Fagans gyűjteményében megvalósult egyházi rendezvényeket ismertette. A már említett detmoldi előkonferencia anyagának megvitatása során: az eredeti — rekonstrukció - másolat kérdéseiben, azok értelmezésében és megvalósulásában megoszlottak a vélemények. Több német kolléga (Helmut Keim, Peter Janisch) a hagyományos, eredeti anyagfelhasználás primátusát hangsúlyozta. Konrád Bedal (Németország) középkoriépítményrekonstrukciókathiteleskéntfogadta el. Kecskés Péter a „hiteles másolat" fogalmának bevezetését javasolta, különösen földfalú építmények esetében. A norvég Lars Roede a másolatépítményeket, mint szükséges hidakat jellemezte a múlt és a jelen megismerése között. A fa építőanyagok konzerválása tekintetében egy, a kemikáliákat intenzíven felhasználó álláspont ütközött a „purista", szinte egyáltalán vegyi anyagot nem használó felfogással. Általános elismerést aratott a németek (Henning Grosseschmidt és Joachim