Bíró Friderika szerk.: TÉKA 1995 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

A sükösdi lakóház építése A múzeum Sükösdről származó lakóházát 1886-ban építették újjá, miután akkori tulajdonosára Garisa József bíróra egy haragosa rágyújtotta a házat. Az épület vert falai javarészt megmaradtak, de a födémet, a fedélszéket, az ajtókat és az ablakokat ki kellett cserélni. Az átépített ház új, barokkos kialakítású homlokzattal született újjá, követve a módosabb gazdák körében terjedő divatot. Mivel az épületen az 1930-as évekig jelentősebb átalakítást nem végeztek, a múzeumi újraépítés során ezt a hosszan fennállt periódust valósítjuk meg. Az újraépítés első szakaszában elkészült az épület alapozása és a pince. A múlt évben a vert falakat húztuk fel a különböző vályog kiegészítésekkel, s ekkor készült el a födém, a fedélszék, a nádfedés és az oromfal is. Ebben az évben több érdekes munkafolyamat került sorra: felfalaztuk a boltozatos szabadkéményt, megépítettük a vesszővázas búbos kemencéket (lásd: Téka 1987/2.) és első alkalommal a múzeum történetében szalmapólyás födémet készítettünk az első szoba és a tornác fölé. Erről a födémkészítési eljárásról érdemes részletesebben is megemlékezni. A födém súlyát fából készült gerendák hordják, melyeknek oldalaiba „V" alakú vajatokat faragnak. Ezekbe a vájatokba feszítik be a viklifákat, melyek nem mások, mint a végeiken megfaragott lapos karók, akácfából kihasítva. Behelyezés előtt a karókat szalmás sárba csavarják úgy, hogy 10-12 cm vastag sárhenger képződik rajtuk. A hengereket, vagy más néven vzMket ajtólapon vagy deszkaborításon készítik. Először a deszkára szálával elrendezett szalmát terítenek, majd vastagon lesározzák és a karóra felcsavarják. A nyers vikliket a gerendák közé rakják, szorosan egymás mellé úgy, hogy összeragadjanak. Szikkadás után a födémet alulról és felülről betapasztják, elsimítják, majd kiszáradás után alulról lemeszelik. A szalmapólyás födém készítése a városi építési gyakorlatból került a parasztsághoz, de általánossá sohasem vált. Elterjesztésében a német kőműveseknek volt jelentős szerepe. Sabján Tibor